Beszélgetés az ifjúsági ügyek szakjogászával

2019. március 05., 14:35

 

Iskolánkban tartott előadást minap dr. Antal Mónika, a fiatalkorúak ügyeinek szakjogásza, a Like az Életre Egyesület képviselője

 

Már nem az első látogatása volt az intézményben. Sajnos korábban egy nagyon szomorú esemény kapcsán ajánlotta fel segítségét az iskolának az egyesület: az elmúlt év végén, novemberben egy 17 éves seregélyesi diáklány halt meg közlekedési baleset következményeként a községben. Jogászként arról beszélt, hogy miként lehet a hasonló tragédiákat elkerülni és a történtek jogi következményeire mutatott rá. A közlekedési baleset okozója egy vagánykodó, ugyancsak 17 éves fiú tanuló volt.   

– Az iskolák rendelkezésére áll egy ingyenesen igénybe vehető program, amelyre elektronikus levélben a Székesfehérvári Egészségfejlesztési Irodánál kell jelentkezni. A legfontosabb célunk a bűnmegelőzés és az áldozatvédelem – mondta Antal Mónika. – Az általános iskolák 5. és 6. évfolyamaiban az áldozatvédelmet tartom hasznosnak, hiszen a kiskamaszok vannak a legjobban kitéve a közösségi háló veszélyeinek, de leszólíthatják őket az utcán, találkozhatnak azzal, hogy valamilyen modell karrierrel kecsegtetik őket, hiszen ez még mindig nagyon gyakori csali. A felsőbb tagozatosok pedig sok csínytevése eljuthat odáig, amely már a büntetőjog kategóriáját súrolja, vagy át is lépi. A program lényege, hogy ezt megelőzzük. Az egyesületnél dolgozik pszichológus, munkajogász, én a fiatal korosztály szakjogászaként tevékenykedem. A munkajogász kolléga elsősorban a középiskolásokra fókuszál, hiszen az a korosztály előtt már ott a munka világa, a pszichológus pedig pályaorientációt tart.

– Mely bűncselekmények a leggyakoribban az iskolákban?

– Köztudott a különböző kábítószerek jelenléte, aztán ott vannak a közlekedési szabálysértések és bűncselekmények, és a testi sértések. Egy kamasz életében nagyon gyorsan kialakulhatnak a problémák. A középiskolákban az életkornak megfelelő gondokból fakadó eseményekhez kapcsolódóan beszélek a bűncselekményekről. Megítélésem szerint a 9. évfolyamra a csordaszellem miatt, a közösséghez tartozás igénye a jellemző, ők általában ekkor szívják el az első cigarettát, vagy füves cigit, a 10. évfolyam tekintetében a zaklatásokra, a közösségi hálón elkövetett becsületsértésekre, féltékenykedésre, testi sértést okozó bűncselekményekre fókuszálok. A 11. évfolyamot a közlekedési bűncselekmények, az ittasan, bódult állapotban való vezetés veszélyei miatt célzom meg. A szülőknek és a pedagógusoknak meg kell tudni értetniük a gyerekekkel, hogy hol van az a pont, amikor meg kell állni, amikor nem szabad beülni egy autóba, hiszen a következmény egy élet elvesztése, vagy a súlyos testi sérülés lehet.

– A szülők mennyire vannak tisztában a helyzettel, a veszélyekkel?

– Semennyire. Rengeteg alkalommal tapasztalom azt a tévhitet, amikor azt mondja a szülő, hogy az ő gyereke még a közelébe sem jutott ilyen eseményeknek. Pedig a tények azt mutatják, hogy bőven vannak olyan súlyos bűncselekmények, amikor a vádlottak padján ott ülnek azok a jó iskolából kikerülő, jó családból származó gyerekek, akikről minden szomszéd néni elmondja, hogy a lehető legudvariasabb, akit valaha látott. Aztán kiderül, hogy súlyos testi sérülést okoztak, súlyosan bántalmaztak kiszolgáltatott embereket. A szülőknek pedig fogalmuk sincs arról, hogy miként kezeljék ezt a veszélyt.

– És miként kezeljék?

– Nincs nálam a bölcsek köve, de azt javaslom, tudni kell azt, hogy a gyerekek milyen információval, tudással rendelkeznek. Tudják meg a szülők, hogy a gyereknek egyáltalán van-e fogalma arról, hogy például amit tesz, az esetleg már zaklatásnak minősül vagy bármely egyéb módon törvénybe ütközik, aminek következményei lehetnek. Tudjanak arról, mi fölött hunyhatnak szemet, s mi felett már nem, mert a gyerek érdekében be kell avatkozni.

– Hogyan?

– Minden családban a már jól bevált módszerrel. Van, hogy a szép szó, van, akinél a szigor és akad, amikor az egészen kemény szülői fellépés a hatásos. Erre nincs recept, de a legfontosabb, hogy egyetlen szülő se dugja homokba a fejét arra gondolva, minden rossz csak valaki más gyerekével történhet meg, az enyém nem tévedhet rossz útra. Akár sarokba is szoríthatjuk a kérdésekkel, számon kérve a tényeket, követelve, hogy a gyerek álljon elő a farbával. A gyerekkel mindenképpen éreztetni kell, hogy a szülő mellette áll, segíteni fog, feltétel nélkül, amit csak akkor tud megtenni, ha a gyermek beszámol a történtekről. Sok esetben viszont szükséges kívülről beavatkozni.

– Miért van erre szükség?

– Gyakran jobb a „külsős hang”, mert a szülő esetenként tehetetlen és nehezen találja meg a helyes formáját a beszélgetésnek, nem talál utat a gyermekhez. Az én módszerem az, hogy egy kicsit megijesztek, ha kell.

– Mi a helyzet a fiatalkorú bűnözéssel az adatok szerint?

– Nem emelkedik a számuk, sőt, mintha javulást tapasztalnék. De a kábítószeres jellegű és a garázda bűncselekményekre ez nem igaz. Fejér megye nem a legveszélyeztetettebb a fiatalkorú bűncselekmények kategóriájában, de ez senkit sem nyugtat meg akkor, ha éppen az ő gyerekét vonják például testi sértés miatt eljárás alá, mert egy buli után verekedésbe keveredett. Nyilván fiatalkorúak esetében mások a büntetés kiszabásának elvei, elsősorban a helyes útra terelés, nevelés a cél, de nem jó, ha egy fiatal rálép erre az ösvényre és már tizenéves korában az igazságszolgáltatás elé kerül. Akárhogy is nézzük, bélyeg kerül rá.

– Bármerre nézünk, szinte minden az erőszakról üzen, arról a hamisságról, hogy erővel mindent meg lehet oldani, és nincsenek következmények. Hogyan lehet tudatosítani, hogy a valóság egészen más?

– A szülőnek ebben nagyon nagy szerepe van. A liberális nevelési elveknek komoly következménye, hogy a gyereket partnerként kezeli, nem pedig olyan emberpalántaként, akinek elsősorban a szülő szeretetére, nevelésre, útmutatásra és a felelősségtudat kialakítására van szüksége. Sokan megadják a saját akarat kiteljesedésének lehetőségét, a saját jogot, csak éppen a kötelezettségeket, a kereteket felejtik el megtanítani és kijelölni.

– Az iskolák fel vannak vértezve eszközökkel?

– Nincsenek, azokat már kivették a kezükből, így csapdába estek a pedagógusok. Arra várnak, hogy ha baj van, majd a gyermekvédelem vagy valamelyik más intézmény beavatkozik, de az már csak tűzoltás. Csírájában kellene elfojtani az ilyen jelenségeket, az iskolai erőszakot, a zaklatást, mert a diákot a bűncselekmény felé vezető út első lépéseinél kell megállítani. Azért, hogy ne legyen a csínyből bélyeg.