1-2. hét

80 esztendeje, advent idején karácsonyra, a bizonytalanságra, a borzalomra készültek.

Régóta tudták, hogy ideér a front, csak az időpont volt kérdéses. Sokáig hittek benne, hogy valami csoda folytán előbb véget ér a háború és Seregélyes megússza a világégés poklát, de december elején már bizonyossá vált, hogy nem. Biztossá vált, hogy átsöpör rajtunk a történelem.

Ma már szinte semmit sem tudunk a seregélyesi eseményekről.

A következő hetekben, hónapokban heti rendszerességgel beszámolunk a 80 esztendeje történt eseményekről. Forrásul Csurgai Horváth József, Tihanyi Tamás, Veress D. Csaba Harcok és bűnök című könyvét (Fejér Megyei Önkormányzat, Székesfehérvár, 2022.) valamint A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970) Borus József: Fejér megye felszabadítása, 1944. december 2 – 1945. március 23. I. használtuk.  

„1944. november 7. éjszaka: A szovjet csapatok megkezdik az átkelést a Dunán. Ezzel elkezdődnek a dunántúli harcok.

November 30. A 3. Ukrán Front csapatai túljutnak a Mecseken. A 6. német hadsereg főparancsnokságát visszavonják Lovasberénybe. Az orosz előre nyomulás megállíthatatlan.

December 2. A Vörös Hadsereg átlépi Fejér megye déli határát, elfoglalja Vajtát.

December 5. A német hadműveleti napló erős szovjet támadásról szól. A szovjet csapatok mélyen behatoltak a német védelmi vonalakba. A 8. német páncéloshadosztály járműveit, páncélosait 16 vasúti szerelvénnyel a Velencei-tó északi előterébe vonják össze.

December 7. Az arcvonal már a Kisláng- Polgárdi magasságában húzódik.

December 8. Átmeneti német sikerek ellenére a front eléri Seregélyest. Ezzel kezdetét veszi a több, mint 100 napos borzalom.

December 9. Hadosztálynyi szovjet katona áttöri a németek védelmi vonalát és egészen János-majorig tör előre.

December 10. Viszonylagos nyugalom áll be a fejér megyei frontszakaszon. Harcok csak Balatonfőkajárnál és Seregélyesen folynak. A németek a saját védelmi vonalukból, a Margit-állásból próbálják kivetni az oroszokat.

December 11. A német Déli Hadseregcsoport megkapja Hitler iránymutatásait a Dunántúlra irányított páncélos erőkre vonatkozóan: támadó hadviselést kell folytatni! Óriási páncélos-erő kerül összevonásra. A már itt tartózkodó haderő mellé ide irányítják a 3., 6. és a 8. páncéloshadosztályt, továbbá 3 Párduc-osztályt. A Führer a támadás csapásirányát a Balaton és a Velencei-tó közötti területen jelöli ki. A támadás idejéről vita folyik. Egy biztos: a támadás csak erős fagy esetén valósítható meg, ami járhatóvá teszi a terepet a harckocsik számára. A nagy sár, az ingoványos terep egyenlőre nem kedvez a német támadásnak.

December 12. A Vörös Hadsereg parancsnokságának irányelve a 2. és a 3. Ukrán Front további tevékenységére vonatkozóan: cél az ellenség budapesti csoportosulásának bekerítése. A 2. Ukrán Front csapatainak az Ipolyság, míg a 3. Ukrán Front csapatainak  a velencei-tó felől kell támadni Esztergom irányába, s nyugat felől be kell kapcsolódniuk a főváros elfoglalásába.

December közepe Fejér yében a nagy támadásra történő felkészülés jegyében telik mindkét oldalon.”

3. hét

December 22. Még nagyobb erőkkel folytatódik a támadás. A harcok a déli órákban Székesfehérvárt is elérik. A német parancsnokság felismeri, hogy a Margit-állást nem tudja tartani, ezért azt feladva Budapest bekerítésének elkerülésére koncentrál. 1944 karácsonya viszonylagos nyugalmat hozott a seregélyesieknek. A front északra, északkeletre húzódott. A háttérben azonban az eddiginél még borzalmasabb időszak előkészítése folyik.

December 24. A német vezérkar még nagyobb erőket csoportosít át a Balaton-Budapest között húzódó Margit-állás visszaszerzésére, Budapest felmentésére. A Déli Hadseregcsoporthoz irányítják a IV.SS páncélos hadtestet, melynek fegyverzetét és csapatait január 1-re 164 szerelvénnyel már a térségbe is szállították.
Karácsonykor, valamint az azt követő napokban a munkára fogható seregélyesiek a szovjet csapatok állásait alakították ki, erősítették meg, illetve a börgöndi repülőtéren védelmi, álcázási munkálatokon tevékenykedtek. Az ünnepre sem erő, sem idő nem maradt. Ez egy rendhagyó karácsony volt. Az első az oroszokkal…

PINTÉR LACI BÁCSI VISSZAEMLÉKEZÉSE ITT OLVASHATÓ!

4. hét

1945. január 2. Kezdetét veszi a „Konrád 1” fedőnevű német támadás, melynek célja Budapest felmentése. A harcok Fejér megyének az északi részét érintik. A támadás január 6-ra kifullad.

Január 7. Megindul a „Konrád II” német felmentési kísérlet. A támadás délebbre, Székesfehérvár északi előterére is átterjed. Így az oroszok fő erejét megosztják.
A falu lakossága ebben az időszakban álláserősítési munkálatokat végzett.

Konrád hadműveletek: Budapest felmentési kísérletei
„A szovjet Vörös Hadsereg 1944 karácsonyára körbe zárta a magyar fővárost. A Budapesten rekedt német–magyar véderők megsegítését és a Margit-vonal keleti szakaszának visszaszerzését célozták a német hadvezetés által indított és kisebb mértékben magyar csapatok bevonásával kivitelezett felmentőkísérletek. Mivel a Harmadik Birodalom ekkor már érdemben csak a zalai olajmezők révén jutott üzemanyaghoz, a siker érdekében Hitler minden mozgósítható haditartalékját Magyarországra irányította.
Bár a német csapatoknak csak egy része érkezett meg újévre, a IV. SS páncéloshadtest 1945. január 1-én megindította a „Konrád” hadműveletet Tata–Almásfüzitő térségében, amit északabbra, a Duna túloldalán két újonnan kialakított hídfő biztosított. Itt január 6-án Esztergomot is sikerült elfoglalni. A következő napokban a két-háromszoros túlerőben lévő szovjet csapatok Bicske és Zsámbék térségében sikerrel állították meg a támadást. Ennek oka a kedvezőtlen terepadottságok mellett az volt, hogy a szovjet parancsnokok – Tolbuhin és Malinovszkij marsall – újabb és újabb csapattesteket tudtak mozgósítani a kezdeti német sikerek idején.”

Forrás: https://tti.abtk.hu/.../1945-hadmuveletek-budapest...

6. hét 

Január 13. A Konrád II kifullad, a megyében nincs jelentősebb harci cselekmény. A további napokban szórványos tüzérségi párbaj folyik.

Január 18. reggel 5 óra. Megindul a „Konrád III” névre keresztelt harmadik felmentési kísérlet. Ennek csapásiránya a megye középső részét érinti.

Január 19. A IV. SS páncélos hadtest folytatja a támadást. A németek számára e napon is jelentős sikerek születnek. Elérik, majd elvágják a Székesfehérvár-Seregélyes országutat. Ez az utánpótlás szállítás miatt létfontosságú a környéken lévő szovjet csapatok számára. Ezért a szovjet páncélosok nyomban megkezdik az ellentámadást északi és déli irányból.
A Konrád III célja: elérni a Dunát keleti irányban, hogy a Balaton és a Vértes között elhelyezkedő szovjet csapatokat elvágják, majd észak felé fordulva áttörni Budapest felé, hogy a budapesti védőkkel a kapcsolatot újra megteremthessék.
A „Konrad” III. hadműveletet Berlin számára kritikus helyzetben, a lengyelországi front összeomlása után, január 18-án indították meg a Balaton és Székesfehérvár közti térségből. A meglepetésszerű akció bekerítette a déli szovjet seregtesteket, ahonnan azonban – a német gyalogság hiánya miatt – sikerült kitörniük.
Seregélyesre, a falu itt maradt lakóira újra a pokol napjai, hetei köszöntöttek…

7. hét

Folytatódott az 1945 január 18-án reggel megindított Konrád III. felmentési kísérlet.

Január 20. Erősödő szovjet ellentámadás hatására a német előrenyomulás lelassul. Erős szovjet tüzérségi és sorozatvető tűzben az 1. német páncéloshadosztály eléri a Székesfehérvár- Seregélyes vasútvonalat és ennek két oldalán beássa magát. Este elfoglalják Dinnyést és Börgöndöt.

Január 21. Erősödő szovjet nyomás, dacos német ellenállás. Heves harcok seregélyes környékén. Ezen a napon Sárosd kétszer cserél gazdát. Székesfehérvár keserves harcok után újra német kézre kerül.

Január 24. Pettend és Baracska térségében heves páncéloscsata alakul ki. A németek visszavonulnak, sérültjeiket Székesfehérvárra és Seregélyesre szállítják.

9. hét 

1945. február.
Fejér megye területén 1945. február 6-tól, a németek harmadik budapesti felmentési kísérletének (Konrád 3) elhárítása után, egész március 6-ig viszonylag nyugalom volt. A 3. Ukrán Front Gánt, Gyula-major, Székesfehérvár-észak, Kisfalud, Velencei-tó, Seregélyes, Aba, Soponya, Enying és a Balaton terepszakaszon átment védelembe.
A súlyos januári és februári harcok után Tolbuhin marsall parancsot adott hadseregeinek, hogy erősítsék meg állásaikat, mélyen lépcsőzött, műszakilag jól kiépített védelemmel akadályozzák meg a németek minden áttörési kísérletét.
Az állások megerősítése, a szilárd védelem kialakítása, csapatok újraszervezése folyik. A faluban gyakori a „málenkij robot”.

10. hét

Február 13. Befejeződik Budapest ostroma. A túlerőben lévő szovjet csapatok felszámolták a Budán gyűrűben rekedt magyar és német alakulatokat.
Seregélyes környékén jelentősebb harci cselekmény nem történt. Továbbra is tart a „vihar előtti csend” állapota.

 

11. hét 

1945. február 17-én 20 óra 15 perckor (moszkvai idő), néhány nappal a budapesti hadműveletek befejezése után, a 2. és 3. Ukrán Front parancsnokaihoz Sztálin és Vasziljevszkij aláírásával utasítás érkezett a bécsi támadó hadművelet előkészítésére és végrehajtására.
A 2. Ukrán Front azt a feladatot kapta, hogy készüljön fel, és mérjen csapást a Dunától északra a németekre, illetve foglalja el Pozsonyt, majd a 3. Ukrán Fronttal együttműködésben Bécset.
A 3. Ukrán Front azt a parancsot kapta, hogy Székesfehérvár körzetéből mérjen csapást Pápa, Szombathely, illetve Nagykanizsa irányába, vagyis a Dunántúlról űzze ki a németeket.
A két frontnak a hadművelet végrehajtására március 15-re kell késznek lennie.
A 2. és 3. Ukrán Front felkészülése azonban nem volt zökkenőmentes.
A németek a Duna északi oldalán sikeres ellentámadást hajtottak végre. A Dél Hadseregcsoport a Dunától északra elért helyi sikerei után friss erőket kezdett átcsoportosítani a Dunántúlra, hogy csapást mérjen a 3. Ukrán Front hadseregeire és visszafoglalja a Duna vonalát. Ezzel a nagykanizsai olajmedence, a dunántúli bauxitbányák további kiaknázását és Szálasi szövetségét akarta biztosítani.

Február 22. „Tavasz ébredése” fedőnevű német támadási tervet átadják Guderiannak, a német szárazföldi erők vezérkari főnökének. Javaslat, hogy a következő támadás esetén a Balaton – Velencei-tó közötti területen mérjék a főcsapást a németek. Ennek indoka, hogy az oroszok ezen a frontszakaszon a leggyengébbek.
A szovjetek a német csapatátcsoportosításokat látva a januári német ellencsapások tapasztalatait figyelembe véve február 20-ától komoly védelmi munkálatokba kezdtek és állandó harckészültségben voltak. A németek fő csapását megyénk területén várták.
A falu lakossága továbbra is a védelmi állások megerősítésén dolgozott.
A német és orosz előkészületek egyaránt arra utalnak, hogy Fejér megye márciusban súlyos harcok színterévé válik.

12. hét

A 3. Ukrán Front és a Déli Hadseregcsoport előkészületei február végén már mutatták, hogy Fejér megye területe március első felében súlyos harcok színterévé válik. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a területen hatalmas erő koncentrálódik. A szembenálló felek erőviszonya emberben, tüzérségben, repülőkben majdnem azonos volt, harckocsikban azonban a németek kétszeres fölénnyel rendelkeztek. Fejér megye területén 451 szovjet harckocsival és rohamlöveggel szemben a németeknek több mint 800 harckocsijuk és rohamlövegük volt. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a németek a Balaton és a Velencei-tó között arcvonalkilométerenként 43 harckocsi és rohamlöveg sűrűséget hoztak létre.
A „Tavasz ébredése" elnevezésű támadó hadművelet tervét Hitler február 25-én jóváhagyta.
Február 20. és március 6. között Fejér megye keleti és nyugati felén a szembenálló felek lázas gyorsasággal készülődtek az összecsapásra. A szovjetek nemcsak védelmi rendszerüket tökéletesítették, hanem törzs- és harci gyakorlatokon készítették fel a csapatokat a védelmi harcra. Fokozták a felderítéseket, és állandóan figyelemmel kísérték a német csapatmozgásokat.
A Dél Hadseregcsoport pedig átcsoportosítási terveinek végrehajtásával volt elfoglalva. Túlságosan rövid ideje volt, hogy a rendelkezésére álló vasút- és országutakon csapatait Székesfehérváron keresztül rendeltetési helyükre átdobja. A korán beköszöntő olvadás, a meleg tavaszi szél óráról-órára rontotta az utak állapotát.
A német felderítés rossz híreket szállított a Dél hadseregcsoport parancsnokának. Egymás után jelentette, hogy a tervezett fő csapás irányában csapatmozgásokat, továbbá Seregélyestől keletre 200 szovjet harckocsit és rohamlöveget figyelt meg. Mindebből azt a következtetést vonták le, hogy a 3. Ukrán Front felfedte a német csapatok támadási szándékát, és megfelelő ellenintézkedéseket tett. Vagyis a szovjet csapatok elhelyezkedése már nem azonos a február 20-i helyzettel.

13. hét

Március 5. A németek utolsó előkészületeiket teszik a támadásra. Az időjárás erősen megromlik. +5 C mellet egész nap hózáporok vannak. Az utak állapota nem javul, a terep szinte járhatatlan. Este 8 órára az 1. és a 3. páncélos, a 356. gyalogos hadosztály elfoglalja támadási pozícióját Seregélyesnél. A nehézfegyvereik és lánctalpasaik még nincsenek a helyükön.

Március 6. hajnali 4 óra. A németek megkezdi a „Tavasz ébredése” támadó hadműveletet. A Drávától a Velencei-tóig egyszerre indul meg a támadás. A jobbszárnyon az 1. páncélos hadosztály egy része délnyugati irányból támadja Seregélyest, de szilárd ellenállásba ütközik.
A balszárnyon a 356. gyalogos és az 1 páncélos hadosztály két ezrede rohamoz, és rövid heves harcok után benyomul a falu északi és középső részébe. Erőfeszítéseket tesz, hogy birtokba vegye a falu keleti felében levő vasúti hidat. Estére elfoglalja a kastélyt és a falu északkeleti részét, majd Szerecseny-puszta irányába nyomul tovább. Este az arcvonal Kisláng – Seregélyes vonalon húzódik.

Március 7. A hőmérséklet +4 C, gyakran hózáporok verik a harcoló csapatokat. A nehéz terepviszonyok miatt a németek a szilárd utakra összpontosították páncélosaikat. A gyalogosok továbbra is a tereppel küzdenek. Reggel 8 óra 30 perckor 10 német harckocsi gyalogsággal elfoglalja Pálinkaház-pusztát. A 9. SS hadosztály Sárosd és Seregélyes között nyomult előre. A III. páncélos hadtest a falu területén vív súlyos harcokat. A falu déli felét tartó szovjet 135. hadosztály állásait rohamozza. A nap folyamán az erős ellenállás miatt nem tudnak előre haladni. A németek nehézfegyvereiket és a felrobbantott vasúti híd helyreállításához építőanyagot próbálnak előre szállítani. Ez idő alatt a szovjet 18. harckocsi hadtest elfoglalta harcállását, hogy útját állja a további előrenyomulásnak.

Március 8. A III. páncélos hadtest lassan, de 1,5-2km-t előre nyomul. A vasúti hidat a szovjet légicsapások miatt nem tudják helyre állítani. Az oroszok 75 harckocsival és rohamlöveggel megerősítették állásaikat. Az 1. páncélos és a 356. gyalogos hadosztály szinte egyhelyben áll. Estére a német hadvezetés számára világossá válik, hogy az oroszok rendkívüli módon megerősítették seregélyesi és környékbeli állásaikat, így erre nincs esélyük, hogy kijussanak a Dunához.

Március 9. A III. páncélos hadtest Seregélyestől északra indít rohamot, majd súlyos harcok árán elfoglalja Felső-Szerecseny-pusztát. A szovjet tüzérség tűz alatt tartja Seregélyes északnyugati kijáratát. A vasúti hidat a németek helyreállítják, megkezdik a 3. páncélos hadosztály előre vonását.
 
 

14. hét 

Március 10. 0oC, eső- és hózáporok váltják egymást. A Déli Hadseregcsoport parancsnoksága ezen a napon mindenképpen ki akarja erőszakolni az áttörést. A 3. páncélos, 356. gyalogos hadosztály a Seregélyes-Pusztaszabolcs vasútvonal mentén támad, eredmény nélkül. Az 1. páncélos hadosztály Dinnyés, Agárd felé támad. Az oroszok hatszor vetik vissza a német támadást. Azért ezt az irányt helyezik előtérbe, mert arra rájönnek, hogy a Seregélyes keleti fele és Sárosd között a szovjet 27. hadsereg védelme áttörhetetlen számukra. Az áttörést a Velencei-tó déli partján akarták kicsikarni, hogy így az oroszok háta mögé kerüljenek.
Március 11. A németek elfoglalják Csiribet.
Március 13. A német támadás gyakorlatilag kifullad. A III. hadtest páncélosai szinte egyhelyben topognak. Céljuk az arcvonal megszilárdítása. Az elmúlt héten elpusztult, vagy fogságba esett 45000 ember, megsemmisült, működésképtelenné vált 500 harckocsi és rohamlöveg, 500 páncélozott jármű, nagyszámú tüzérségi löveg és aknavető, 13000 tehergépkocsi. A civil lakosság veszteségét még nem összesítették. A 3. Ukrán Front megkezdte csapatai átcsoportosítását, az ellentámadás előkészítését.
Március 16. Megindul a „Bécsi támadó hadművelet”. A szovjet 27. hadsereg az eddigi védekezés helyett ellentámadásba megy át, Seregélyesen keresztül Dinnyés irányába támad. Cél, hogy a III. páncélos hadtest ne tudjon kimenekülni a „gárdonyi zsákból”. A harcok éjszaka is folytak.