1-2. hét

80 esztendeje, advent idején karácsonyra, a bizonytalanságra, a borzalomra készültek.

Régóta tudták, hogy ideér a front, csak az időpont volt kérdéses. Sokáig hittek benne, hogy valami csoda folytán előbb véget ér a háború és Seregélyes megússza a világégés poklát, de december elején már bizonyossá vált, hogy nem. Biztossá vált, hogy átsöpör rajtunk a történelem.

Ma már szinte semmit sem tudunk a seregélyesi eseményekről.

A következő hetekben, hónapokban heti rendszerességgel beszámolunk a 80 esztendeje történt eseményekről. Forrásul Csurgai Horváth József, Tihanyi Tamás, Veress D. Csaba Harcok és bűnök című könyvét (Fejér Megyei Önkormányzat, Székesfehérvár, 2022.) valamint A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970) Borus József: Fejér megye felszabadítása, 1944. december 2 – 1945. március 23. I. használtuk.  

„1944. november 7. éjszaka: A szovjet csapatok megkezdik az átkelést a Dunán. Ezzel elkezdődnek a dunántúli harcok.

November 30. A 3. Ukrán Front csapatai túljutnak a Mecseken. A 6. német hadsereg főparancsnokságát visszavonják Lovasberénybe. Az orosz előre nyomulás megállíthatatlan.

December 2. A Vörös Hadsereg átlépi Fejér megye déli határát, elfoglalja Vajtát.

December 5. A német hadműveleti napló erős szovjet támadásról szól. A szovjet csapatok mélyen behatoltak a német védelmi vonalakba. A 8. német páncéloshadosztály járműveit, páncélosait 16 vasúti szerelvénnyel a Velencei-tó északi előterébe vonják össze.

December 7. Az arcvonal már a Kisláng- Polgárdi magasságában húzódik.

December 8. Átmeneti német sikerek ellenére a front eléri Seregélyest. Ezzel kezdetét veszi a több, mint 100 napos borzalom.

December 9. Hadosztálynyi szovjet katona áttöri a németek védelmi vonalát és egészen János-majorig tör előre.

December 10. Viszonylagos nyugalom áll be a fejér megyei frontszakaszon. Harcok csak Balatonfőkajárnál és Seregélyesen folynak. A németek a saját védelmi vonalukból, a Margit-állásból próbálják kivetni az oroszokat.

December 11. A német Déli Hadseregcsoport megkapja Hitler iránymutatásait a Dunántúlra irányított páncélos erőkre vonatkozóan: támadó hadviselést kell folytatni! Óriási páncélos-erő kerül összevonásra. A már itt tartózkodó haderő mellé ide irányítják a 3., 6. és a 8. páncéloshadosztályt, továbbá 3 Párduc-osztályt. A Führer a támadás csapásirányát a Balaton és a Velencei-tó közötti területen jelöli ki. A támadás idejéről vita folyik. Egy biztos: a támadás csak erős fagy esetén valósítható meg, ami járhatóvá teszi a terepet a harckocsik számára. A nagy sár, az ingoványos terep egyenlőre nem kedvez a német támadásnak.

December 12. A Vörös Hadsereg parancsnokságának irányelve a 2. és a 3. Ukrán Front további tevékenységére vonatkozóan: cél az ellenség budapesti csoportosulásának bekerítése. A 2. Ukrán Front csapatainak az Ipolyság, míg a 3. Ukrán Front csapatainak  a velencei-tó felől kell támadni Esztergom irányába, s nyugat felől be kell kapcsolódniuk a főváros elfoglalásába.

December közepe Fejér yében a nagy támadásra történő felkészülés jegyében telik mindkét oldalon.”

3.hét

December 22. Még nagyobb erőkkel folytatódik a támadás. A harcok a déli órákban Székesfehérvárt is elérik. A német parancsnokság felismeri, hogy a Margit-állást nem tudja tartani, ezért azt feladva Budapest bekerítésének elkerülésére koncentrál. 1944 karácsonya viszonylagos nyugalmat hozott a seregélyesieknek. A front északra, északkeletre húzódott. A háttérben azonban az eddiginél még borzalmasabb időszak előkészítése folyik.

December 24. A német vezérkar még nagyobb erőket csoportosít át a Balaton-Budapest között húzódó Margit-állás visszaszerzésére, Budapest felmentésére. A Déli Hadseregcsoporthoz irányítják a IV.SS páncélos hadtestet, melynek fegyverzetét és csapatait január 1-re 164 szerelvénnyel már a térségbe is szállították.
Karácsonykor, valamint az azt követő napokban a munkára fogható seregélyesiek a szovjet csapatok állásait alakították ki, erősítették meg, illetve a börgöndi repülőtéren védelmi, álcázási munkálatokon tevékenykedtek. Az ünnepre sem erő, sem idő nem maradt. Ez egy rendhagyó karácsony volt. Az első az oroszokkal…

PINTÉR LACI BÁCSI VISSZAEMLÉKEZÉSE ITT OLVASHATÓ!

4. hét

1945. január 2. Kezdetét veszi a „Konrád 1” fedőnevű német támadás, melynek célja Budapest felmentése. A harcok Fejér megyének az északi részét érintik. A támadás január 6-ra kifullad.

Január 7. Megindul a „Konrád II” német felmentési kísérlet. A támadás délebbre, Székesfehérvár északi előterére is átterjed. Így az oroszok fő erejét megosztják.
A falu lakossága ebben az időszakban álláserősítési munkálatokat végzett.

Konrád hadműveletek: Budapest felmentési kísérletei
„A szovjet Vörös Hadsereg 1944 karácsonyára körbe zárta a magyar fővárost. A Budapesten rekedt német–magyar véderők megsegítését és a Margit-vonal keleti szakaszának visszaszerzését célozták a német hadvezetés által indított és kisebb mértékben magyar csapatok bevonásával kivitelezett felmentőkísérletek. Mivel a Harmadik Birodalom ekkor már érdemben csak a zalai olajmezők révén jutott üzemanyaghoz, a siker érdekében Hitler minden mozgósítható haditartalékját Magyarországra irányította.
Bár a német csapatoknak csak egy része érkezett meg újévre, a IV. SS páncéloshadtest 1945. január 1-én megindította a „Konrád” hadműveletet Tata–Almásfüzitő térségében, amit északabbra, a Duna túloldalán két újonnan kialakított hídfő biztosított. Itt január 6-án Esztergomot is sikerült elfoglalni. A következő napokban a két-háromszoros túlerőben lévő szovjet csapatok Bicske és Zsámbék térségében sikerrel állították meg a támadást. Ennek oka a kedvezőtlen terepadottságok mellett az volt, hogy a szovjet parancsnokok – Tolbuhin és Malinovszkij marsall – újabb és újabb csapattesteket tudtak mozgósítani a kezdeti német sikerek idején.”

Forrás: https://tti.abtk.hu/.../1945-hadmuveletek-budapest...

A 6. hét 

Január 13. A Konrád II kifullad, a megyében nincs jelentősebb harci cselekmény. A további napokban szórványos tüzérségi párbaj folyik.

Január 18. reggel 5 óra. Megindul a „Konrád III” névre keresztelt harmadik felmentési kísérlet. Ennek csapásiránya a megye középső részét érinti.

Január 19. A IV. SS páncélos hadtest folytatja a támadást. A németek számára e napon is jelentős sikerek születnek. Elérik, majd elvágják a Székesfehérvár-Seregélyes országutat. Ez az utánpótlás szállítás miatt létfontosságú a környéken lévő szovjet csapatok számára. Ezért a szovjet páncélosok nyomban megkezdik az ellentámadást északi és déli irányból.
A Konrád III célja: elérni a Dunát keleti irányban, hogy a Balaton és a Vértes között elhelyezkedő szovjet csapatokat elvágják, majd észak felé fordulva áttörni Budapest felé, hogy a budapesti védőkkel a kapcsolatot újra megteremthessék.
A „Konrad” III. hadműveletet Berlin számára kritikus helyzetben, a lengyelországi front összeomlása után, január 18-án indították meg a Balaton és Székesfehérvár közti térségből. A meglepetésszerű akció bekerítette a déli szovjet seregtesteket, ahonnan azonban – a német gyalogság hiánya miatt – sikerült kitörniük.
Seregélyesre, a falu itt maradt lakóira újra a pokol napjai, hetei köszöntöttek…

7. hét

Folytatódott az 1945 január 18-án reggel megindított Konrád III. felmentési kísérlet.

Január 20. Erősödő szovjet ellentámadás hatására a német előrenyomulás lelassul. Erős szovjet tüzérségi és sorozatvető tűzben az 1. német páncéloshadosztály eléri a Székesfehérvár- Seregélyes vasútvonalat és ennek két oldalán beássa magát. Este elfoglalják Dinnyést és Börgöndöt.

Január 21. Erősödő szovjet nyomás, dacos német ellenállás. Heves harcok seregélyes környékén. Ezen a napon Sárosd kétszer cserél gazdát. Székesfehérvár keserves harcok után újra német kézre kerül.

Január 24. Pettend és Baracska térségében heves páncéloscsata alakul ki. A németek visszavonulnak, sérültjeiket Székesfehérvárra és Seregélyesre szállítják.