80 esztendeje, advent idején karácsonyra, a bizonytalanságra, a borzalomra készültek.
Régóta tudták, hogy ideér a front, csak az időpont volt kérdéses. Sokáig hittek benne, hogy valami csoda folytán előbb véget ér a háború és Seregélyes megússza a világégés poklát, de december elején már bizonyossá vált, hogy nem. Biztossá vált, hogy átsöpör rajtunk a történelem.
Ma már szinte semmit sem tudunk a seregélyesi eseményekről.
A következő hetekben, hónapokban heti rendszerességgel beszámolunk a 80 esztendeje történt eseményekről. Forrásul Csurgai Horváth József, Tihanyi Tamás, Veress D. Csaba Harcok és bűnök című könyvét (Fejér Megyei Önkormányzat, Székesfehérvár, 2022.) valamint A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970) Borus József: Fejér megye felszabadítása, 1944. december 2 – 1945. március 23. I. használtuk.
„1944. november 7. éjszaka: A szovjet csapatok megkezdik az átkelést a Dunán. Ezzel elkezdődnek a dunántúli harcok.
November 30. A 3. Ukrán Front csapatai túljutnak a Mecseken. A 6. német hadsereg főparancsnokságát visszavonják Lovasberénybe. Az orosz előre nyomulás megállíthatatlan.
December 2. A Vörös Hadsereg átlépi Fejér megye déli határát, elfoglalja Vajtát.
December 5. A német hadműveleti napló erős szovjet támadásról szól. A szovjet csapatok mélyen behatoltak a német védelmi vonalakba. A 8. német páncéloshadosztály járműveit, páncélosait 16 vasúti szerelvénnyel a Velencei-tó északi előterébe vonják össze.
December 7. Az arcvonal már a Kisláng- Polgárdi magasságában húzódik.
December 8. Átmeneti német sikerek ellenére a front eléri Seregélyest. Ezzel kezdetét veszi a több, mint 100 napos borzalom.
December 9. Hadosztálynyi szovjet katona áttöri a németek védelmi vonalát és egészen János-majorig tör előre.
December 10. Viszonylagos nyugalom áll be a fejér megyei frontszakaszon. Harcok csak Balatonfőkajárnál és Seregélyesen folynak. A németek a saját védelmi vonalukból, a Margit-állásból próbálják kivetni az oroszokat.
December 11. A német Déli Hadseregcsoport megkapja Hitler iránymutatásait a Dunántúlra irányított páncélos erőkre vonatkozóan: támadó hadviselést kell folytatni! Óriási páncélos-erő kerül összevonásra. A már itt tartózkodó haderő mellé ide irányítják a 3., 6. és a 8. páncéloshadosztályt, továbbá 3 Párduc-osztályt. A Führer a támadás csapásirányát a Balaton és a Velencei-tó közötti területen jelöli ki. A támadás idejéről vita folyik. Egy biztos: a támadás csak erős fagy esetén valósítható meg, ami járhatóvá teszi a terepet a harckocsik számára. A nagy sár, az ingoványos terep egyenlőre nem kedvez a német támadásnak.
December 12. A Vörös Hadsereg parancsnokságának irányelve a 2. és a 3. Ukrán Front további tevékenységére vonatkozóan: cél az ellenség budapesti csoportosulásának bekerítése. A 2. Ukrán Front csapatainak az Ipolyság, míg a 3. Ukrán Front csapatainak a velencei-tó felől kell támadni Esztergom irányába, s nyugat felől be kell kapcsolódniuk a főváros elfoglalásába.
December közepe Fejér yében a nagy támadásra történő felkészülés jegyében telik mindkét oldalon.”
December 22. Még nagyobb erőkkel folytatódik a támadás. A harcok a déli órákban Székesfehérvárt is elérik. A német parancsnokság felismeri, hogy a Margit-állást nem tudja tartani, ezért azt feladva Budapest bekerítésének elkerülésére koncentrál. 1944 karácsonya viszonylagos nyugalmat hozott a seregélyesieknek. A front északra, északkeletre húzódott. A háttérben azonban az eddiginél még borzalmasabb időszak előkészítése folyik.
December 24. A német vezérkar még nagyobb erőket csoportosít át a Balaton-Budapest között húzódó Margit-állás visszaszerzésére, Budapest felmentésére. A Déli Hadseregcsoporthoz irányítják a IV.SS páncélos hadtestet, melynek fegyverzetét és csapatait január 1-re 164 szerelvénnyel már a térségbe is szállították.
Karácsonykor, valamint az azt követő napokban a munkára fogható seregélyesiek a szovjet csapatok állásait alakították ki, erősítették meg, illetve a börgöndi repülőtéren védelmi, álcázási munkálatokon tevékenykedtek. Az ünnepre sem erő, sem idő nem maradt. Ez egy rendhagyó karácsony volt. Az első az oroszokkal…
PINTÉR LACI BÁCSI VISSZAEMLÉKEZÉSE ITT OLVASHATÓ!
1945. január 2. Kezdetét veszi a „Konrád 1” fedőnevű német támadás, melynek célja Budapest felmentése. A harcok Fejér megyének az északi részét érintik. A támadás január 6-ra kifullad.
Január 7. Megindul a „Konrád II” német felmentési kísérlet. A támadás délebbre, Székesfehérvár északi előterére is átterjed. Így az oroszok fő erejét megosztják.
A falu lakossága ebben az időszakban álláserősítési munkálatokat végzett.
Konrád hadműveletek: Budapest felmentési kísérletei
„A szovjet Vörös Hadsereg 1944 karácsonyára körbe zárta a magyar fővárost. A Budapesten rekedt német–magyar véderők megsegítését és a Margit-vonal keleti szakaszának visszaszerzését célozták a német hadvezetés által indított és kisebb mértékben magyar csapatok bevonásával kivitelezett felmentőkísérletek. Mivel a Harmadik Birodalom ekkor már érdemben csak a zalai olajmezők révén jutott üzemanyaghoz, a siker érdekében Hitler minden mozgósítható haditartalékját Magyarországra irányította.
Bár a német csapatoknak csak egy része érkezett meg újévre, a IV. SS páncéloshadtest 1945. január 1-én megindította a „Konrád” hadműveletet Tata–Almásfüzitő térségében, amit északabbra, a Duna túloldalán két újonnan kialakított hídfő biztosított. Itt január 6-án Esztergomot is sikerült elfoglalni. A következő napokban a két-háromszoros túlerőben lévő szovjet csapatok Bicske és Zsámbék térségében sikerrel állították meg a támadást. Ennek oka a kedvezőtlen terepadottságok mellett az volt, hogy a szovjet parancsnokok – Tolbuhin és Malinovszkij marsall – újabb és újabb csapattesteket tudtak mozgósítani a kezdeti német sikerek idején.”
Forrás: https://tti.abtk.hu/.../1945-hadmuveletek-budapest...
Január 13. A Konrád II kifullad, a megyében nincs jelentősebb harci cselekmény. A további napokban szórványos tüzérségi párbaj folyik.
Január 18. reggel 5 óra. Megindul a „Konrád III” névre keresztelt harmadik felmentési kísérlet. Ennek csapásiránya a megye középső részét érinti.
Január 19. A IV. SS páncélos hadtest folytatja a támadást. A németek számára e napon is jelentős sikerek születnek. Elérik, majd elvágják a Székesfehérvár-Seregélyes országutat. Ez az utánpótlás szállítás miatt létfontosságú a környéken lévő szovjet csapatok számára. Ezért a szovjet páncélosok nyomban megkezdik az ellentámadást északi és déli irányból.
A Konrád III célja: elérni a Dunát keleti irányban, hogy a Balaton és a Vértes között elhelyezkedő szovjet csapatokat elvágják, majd észak felé fordulva áttörni Budapest felé, hogy a budapesti védőkkel a kapcsolatot újra megteremthessék.
A „Konrad” III. hadműveletet Berlin számára kritikus helyzetben, a lengyelországi front összeomlása után, január 18-án indították meg a Balaton és Székesfehérvár közti térségből. A meglepetésszerű akció bekerítette a déli szovjet seregtesteket, ahonnan azonban – a német gyalogság hiánya miatt – sikerült kitörniük.
Seregélyesre, a falu itt maradt lakóira újra a pokol napjai, hetei köszöntöttek…
Folytatódott az 1945 január 18-án reggel megindított Konrád III. felmentési kísérlet.
Január 20. Erősödő szovjet ellentámadás hatására a német előrenyomulás lelassul. Erős szovjet tüzérségi és sorozatvető tűzben az 1. német páncéloshadosztály eléri a Székesfehérvár- Seregélyes vasútvonalat és ennek két oldalán beássa magát. Este elfoglalják Dinnyést és Börgöndöt.
Január 21. Erősödő szovjet nyomás, dacos német ellenállás. Heves harcok seregélyes környékén. Ezen a napon Sárosd kétszer cserél gazdát. Székesfehérvár keserves harcok után újra német kézre kerül.
Január 24. Pettend és Baracska térségében heves páncéloscsata alakul ki. A németek visszavonulnak, sérültjeiket Székesfehérvárra és Seregélyesre szállítják.
1945. február.
Fejér megye területén 1945. február 6-tól, a németek harmadik budapesti felmentési kísérletének (Konrád 3) elhárítása után, egész március 6-ig viszonylag nyugalom volt. A 3. Ukrán Front Gánt, Gyula-major, Székesfehérvár-észak, Kisfalud, Velencei-tó, Seregélyes, Aba, Soponya, Enying és a Balaton terepszakaszon átment védelembe.
A súlyos januári és februári harcok után Tolbuhin marsall parancsot adott hadseregeinek, hogy erősítsék meg állásaikat, mélyen lépcsőzött, műszakilag jól kiépített védelemmel akadályozzák meg a németek minden áttörési kísérletét.
Az állások megerősítése, a szilárd védelem kialakítása, csapatok újraszervezése folyik. A faluban gyakori a „málenkij robot”.
Február 13. Befejeződik Budapest ostroma. A túlerőben lévő szovjet csapatok felszámolták a Budán gyűrűben rekedt magyar és német alakulatokat.
Seregélyes környékén jelentősebb harci cselekmény nem történt. Továbbra is tart a „vihar előtti csend” állapota.
1945. február 17-én 20 óra 15 perckor (moszkvai idő), néhány nappal a budapesti hadműveletek befejezése után, a 2. és 3. Ukrán Front parancsnokaihoz Sztálin és Vasziljevszkij aláírásával utasítás érkezett a bécsi támadó hadművelet előkészítésére és végrehajtására.
A 2. Ukrán Front azt a feladatot kapta, hogy készüljön fel, és mérjen csapást a Dunától északra a németekre, illetve foglalja el Pozsonyt, majd a 3. Ukrán Fronttal együttműködésben Bécset.
A 3. Ukrán Front azt a parancsot kapta, hogy Székesfehérvár körzetéből mérjen csapást Pápa, Szombathely, illetve Nagykanizsa irányába, vagyis a Dunántúlról űzze ki a németeket.
A két frontnak a hadművelet végrehajtására március 15-re kell késznek lennie.
A 2. és 3. Ukrán Front felkészülése azonban nem volt zökkenőmentes.
A németek a Duna északi oldalán sikeres ellentámadást hajtottak végre. A Dél Hadseregcsoport a Dunától északra elért helyi sikerei után friss erőket kezdett átcsoportosítani a Dunántúlra, hogy csapást mérjen a 3. Ukrán Front hadseregeire és visszafoglalja a Duna vonalát. Ezzel a nagykanizsai olajmedence, a dunántúli bauxitbányák további kiaknázását és Szálasi szövetségét akarta biztosítani.
Február 22. „Tavasz ébredése” fedőnevű német támadási tervet átadják Guderiannak, a német szárazföldi erők vezérkari főnökének. Javaslat, hogy a következő támadás esetén a Balaton – Velencei-tó közötti területen mérjék a főcsapást a németek. Ennek indoka, hogy az oroszok ezen a frontszakaszon a leggyengébbek.
A szovjetek a német csapatátcsoportosításokat látva a januári német ellencsapások tapasztalatait figyelembe véve február 20-ától komoly védelmi munkálatokba kezdtek és állandó harckészültségben voltak. A németek fő csapását megyénk területén várták.
A falu lakossága továbbra is a védelmi állások megerősítésén dolgozott.
A német és orosz előkészületek egyaránt arra utalnak, hogy Fejér megye márciusban súlyos harcok színterévé válik.
A 3. Ukrán Front és a Déli Hadseregcsoport előkészületei február végén már mutatták, hogy Fejér megye területe március első felében súlyos harcok színterévé válik. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a területen hatalmas erő koncentrálódik. A szembenálló felek erőviszonya emberben, tüzérségben, repülőkben majdnem azonos volt, harckocsikban azonban a németek kétszeres fölénnyel rendelkeztek. Fejér megye területén 451 szovjet harckocsival és rohamlöveggel szemben a németeknek több mint 800 harckocsijuk és rohamlövegük volt. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a németek a Balaton és a Velencei-tó között arcvonalkilométerenként 43 harckocsi és rohamlöveg sűrűséget hoztak létre.
A „Tavasz ébredése" elnevezésű támadó hadművelet tervét Hitler február 25-én jóváhagyta.
Február 20. és március 6. között Fejér megye keleti és nyugati felén a szembenálló felek lázas gyorsasággal készülődtek az összecsapásra. A szovjetek nemcsak védelmi rendszerüket tökéletesítették, hanem törzs- és harci gyakorlatokon készítették fel a csapatokat a védelmi harcra. Fokozták a felderítéseket, és állandóan figyelemmel kísérték a német csapatmozgásokat.
A Dél Hadseregcsoport pedig átcsoportosítási terveinek végrehajtásával volt elfoglalva. Túlságosan rövid ideje volt, hogy a rendelkezésére álló vasút- és országutakon csapatait Székesfehérváron keresztül rendeltetési helyükre átdobja. A korán beköszöntő olvadás, a meleg tavaszi szél óráról-órára rontotta az utak állapotát.
A német felderítés rossz híreket szállított a Dél hadseregcsoport parancsnokának. Egymás után jelentette, hogy a tervezett fő csapás irányában csapatmozgásokat, továbbá Seregélyestől keletre 200 szovjet harckocsit és rohamlöveget figyelt meg. Mindebből azt a következtetést vonták le, hogy a 3. Ukrán Front felfedte a német csapatok támadási szándékát, és megfelelő ellenintézkedéseket tett. Vagyis a szovjet csapatok elhelyezkedése már nem azonos a február 20-i helyzettel.
Március 5. A németek utolsó előkészületeiket teszik a támadásra. Az időjárás erősen megromlik. +5 C mellet egész nap hózáporok vannak. Az utak állapota nem javul, a terep szinte járhatatlan. Este 8 órára az 1. és a 3. páncélos, a 356. gyalogos hadosztály elfoglalja támadási pozícióját Seregélyesnél. A nehézfegyvereik és lánctalpasaik még nincsenek a helyükön.
Március 6. hajnali 4 óra. A németek megkezdi a „Tavasz ébredése” támadó hadműveletet. A Drávától a Velencei-tóig egyszerre indul meg a támadás. A jobbszárnyon az 1. páncélos hadosztály egy része délnyugati irányból támadja Seregélyest, de szilárd ellenállásba ütközik.
A balszárnyon a 356. gyalogos és az 1 páncélos hadosztály két ezrede rohamoz, és rövid heves harcok után benyomul a falu északi és középső részébe. Erőfeszítéseket tesz, hogy birtokba vegye a falu keleti felében levő vasúti hidat. Estére elfoglalja a kastélyt és a falu északkeleti részét, majd Szerecseny-puszta irányába nyomul tovább. Este az arcvonal Kisláng – Seregélyes vonalon húzódik.
Március 7. A hőmérséklet +4 C, gyakran hózáporok verik a harcoló csapatokat. A nehéz terepviszonyok miatt a németek a szilárd utakra összpontosították páncélosaikat. A gyalogosok továbbra is a tereppel küzdenek. Reggel 8 óra 30 perckor 10 német harckocsi gyalogsággal elfoglalja Pálinkaház-pusztát. A 9. SS hadosztály Sárosd és Seregélyes között nyomult előre. A III. páncélos hadtest a falu területén vív súlyos harcokat. A falu déli felét tartó szovjet 135. hadosztály állásait rohamozza. A nap folyamán az erős ellenállás miatt nem tudnak előre haladni. A németek nehézfegyvereiket és a felrobbantott vasúti híd helyreállításához építőanyagot próbálnak előre szállítani. Ez idő alatt a szovjet 18. harckocsi hadtest elfoglalta harcállását, hogy útját állja a további előrenyomulásnak.
Március 8. A III. páncélos hadtest lassan, de 1,5-2km-t előre nyomul. A vasúti hidat a szovjet légicsapások miatt nem tudják helyre állítani. Az oroszok 75 harckocsival és rohamlöveggel megerősítették állásaikat. Az 1. páncélos és a 356. gyalogos hadosztály szinte egyhelyben áll. Estére a német hadvezetés számára világossá válik, hogy az oroszok rendkívüli módon megerősítették seregélyesi és környékbeli állásaikat, így erre nincs esélyük, hogy kijussanak a Dunához.
Március 9. A III. páncélos hadtest Seregélyestől északra indít rohamot, majd súlyos harcok árán elfoglalja Felső-Szerecseny-pusztát. A szovjet tüzérség tűz alatt tartja Seregélyes északnyugati kijáratát. A vasúti hidat a németek helyreállítják, megkezdik a 3. páncélos hadosztály előre vonását.
Március 10. 0oC, eső- és hózáporok váltják egymást. A Déli Hadseregcsoport parancsnoksága ezen a napon mindenképpen ki akarja erőszakolni az áttörést. A 3. páncélos, 356. gyalogos hadosztály a Seregélyes-Pusztaszabolcs vasútvonal mentén támad, eredmény nélkül. Az 1. páncélos hadosztály Dinnyés, Agárd felé támad. Az oroszok hatszor vetik vissza a német támadást. Azért ezt az irányt helyezik előtérbe, mert arra rájönnek, hogy a Seregélyes keleti fele és Sárosd között a szovjet 27. hadsereg védelme áttörhetetlen számukra. Az áttörést a Velencei-tó déli partján akarták kicsikarni, hogy így az oroszok háta mögé kerüljenek.
Március 11. A németek elfoglalják Csiribet.
Március 13. A német támadás gyakorlatilag kifullad. A III. hadtest páncélosai szinte egyhelyben topognak. Céljuk az arcvonal megszilárdítása. Az elmúlt héten elpusztult, vagy fogságba esett 45000 ember, megsemmisült, működésképtelenné vált 500 harckocsi és rohamlöveg, 500 páncélozott jármű, nagyszámú tüzérségi löveg és aknavető, 13000 tehergépkocsi. A civil lakosság veszteségét még nem összesítették. A 3. Ukrán Front megkezdte csapatai átcsoportosítását, az ellentámadás előkészítését.
Március 16. Megindul a „Bécsi támadó hadművelet”. A szovjet 27. hadsereg az eddigi védekezés helyett ellentámadásba megy át, Seregélyesen keresztül Dinnyés irányába támad. Cél, hogy a III. páncélos hadtest ne tudjon kimenekülni a „gárdonyi zsákból”. A harcok éjszaka is folytak.
Március 17. A III. páncélos hadtest Seregélyes északkeleti részén csak lépésről-lépésre hátrál az oroszok elől.
Március 18. éjszaka. A németek az erős orosz támadás miatt lerövidítik az arcvonalat, mely így Káloz, Aba Seregélyes, Agárd vonalát jelenti. Az új védelmi szakaszt aknatelepítéssel próbálják megerősíteni.
Március 19. A szovjet csapatok átlépik a Székesfehérvár-Seregélyes vasútvonalat, innen támadják a fehérvári vasútállomást. Az orosz sikerek hatására a németek meggyorsítják csapataik kivonását.
Március 20. 9 óra 30 perc. A 27. hadsereg általános támadásba megy át. A 6. német hadsereg helyzete kritikussá válik. Az oroszok Káloznál és Seregélyesnél áttörik a németek védelmi vonalait és 8 kilométert nyomulnak előre Dinnyés, Seregélyes északi része, Pálinkaház-puszta irányába. A visszavonuló német csapatok erős utóvédharcot folytatnak.
Március 21. Nagy lendülettel folyik tovább az orosz támadás. A német csapatok lassan, de visszavonulnak. Seregélyest végleg elhagyja a front. A faluban befejeződtek a harcok.
Március 22. A megye egész területén elcsendesedtek a fegyverek.
80 esztendeje, advent idején karácsonyra, a bizonytalanságra, a borzalomra készültek. Régóta tudták, hogy ideér a front, csak az időpont volt kérdéses. Sokáig hittek benne, hogy valami csoda folytán előbb véget ér a háború és Seregélyes megússza a világégés poklát, de december elején már bizonyossá vált, hogy nem. Biztossá vált, hogy átsöpör rajtunk a történelem. Ma már szinte semmit sem tudunk a seregélyesi eseményekről.” Az elmúlt 15 hétben minden hétfőn így kezdődött rövid visszaemlékezésünk a második világháború helyi eseményeire. A front 1945. március 21.én végleg elhagyta falunkat. De mi maradt utána? Erre majd a jövő héten próbálunk választ adni.
Most rövid összefoglalóként Bödő István levéltár-igazgató megemlékező beszédének első felét adjuk közre. Elhangzott: 2025. március 21-én, 17 órakor a II. világháborús emlékműnél.
Köszönet érte!
„A front átvonulása Seregélyesen
80 esztendeje, 1945. március 21-én foglalták el a szovjetek végleg Seregélyest. Röviden szeretném felidézni a seregélyesi hadi eseményeket és annak következményeit.
A front magyarországi átvonulása során a vármegyék közül az egyik legsúlyosabban Fejért, a települések közül talán Seregélyest érte a legtöbb megpróbáltatás. A falu 1944. december 8-tól 1945. március 21-ig, több mint 100 napig frontvonalban feküdt. Itt megjegyezném, hogy a vármegyének voltak olyan szerencsésebb részei, ahol csak egy napig tartott a front. A háború ilyen módon történő elhúzódása mind emberéletben, mind az anyagi javak pusztulásában súlyos következményekkel járt.
Mi az oka, hogy Seregélyes ennyire a harcok fókuszába került. Seregélyes a német hadvezetés fő dunántúli védelmi állásában, a még nem teljesen kiépített Margit-vonal előterében feküdt. Az első szovjet támadás 1944. december 8-án érte a települést, a 31. szovjet gárda-lövészhadtest a délutáni órákban elfoglalta Seregélyest és Szerecsenypusztát, majd egészen Jánosmajorig nyomultak. December 9. és 19. között a szovjet hadvezetés az erők kiegyenlítődése miatt hadműveleti szünetet rendelt el, ami nem jelentette a harcok szüneteltetését. December 10-én a németek megpróbálták a szovjeteket kiszorítani Seregélyesről, eredménytelenül. A térségben ebben a tíz napban Seregélyestől nyugatra, Belsőbárándnál zajlottak heves összecsapások. Ekkor történt egy, a falubelieket megrázó esemény. A Seregélyesen át vezetett hadifogoly magyar katonákból álló egységet a szovjetek egy parancsnokuk halála miatti megtorlásként megtizedelték. Az áldozatok között volt a seregélyesi Sallai József honvéd is. Kivégzéséről írásos emlék nem maradt fenn, viszont több visszaemlékező is egyformán mesélte el az esetet. A halotti anyakönyv tanúsága szerint Sallai József 1944. december 14-én halt meg, a halál oka fej- és szívsérülés volt. Az 1944. december 20-án meginduló szovjet offenzíva eredményeképp előbb áttörték a Margit-vonalat, majd december 23-án a megyeszékhely, Székesfehérvár is a kezükre került. A szovjet támadás miatt meghiúsult a térségünkben tervezett Spätlese (Késői szüret) fedőnevű német hadműveletet, amelynek révén a Dunántúl elveszített keleti részét kívánták visszafoglalni. Ekkor úgy tűnt, hogy a harci cselekmények itt ezzel véget értek, hiszen a front messze eltávolodott a nagyközségtől. Hamis illúziónak bizonyult.
1945 januárjában a németek ismételten megkísérelték visszafoglalni az elvesztett területeket. A Konrad-III hadművelet keretében, 1945. január 21-én visszafoglalták Székesfehérvárt, másnap Seregélyes is a kezükre került. A németek Adonynál és Dunapentelénél a Dunát is elérték, azonban a január 26-án meginduló szovjet ellentámadás fokozatosan visszavette ezeket a foglalásokat. A hátráló német III. és IV. SS páncéloshadtestek a Káloz‒Seregélyes‒Dinnyés vonalra hátráltak, makacs védelmi harcot folytattak. Ennek ellenére Seregélyes február 6-án ismét szovjet kézre került, azonban másnap az 1. német páncéloshadosztály visszafoglalta a nagyközséget és felrobbantották a vasúti hidat. A szovjetek rövidesen ismételten birtokba vették Seregélyest és a heves harcokat követően védelmi állásokat építettek ki, hogy felkészüljenek a márciusra tervezett bécsi támadó hadműveletre. A németek szintén nagyszabású hadműveletet készítettek elő, amely a Frühlingserwachen (Tavasz ébredése) fedőnevet kapta. A második világháború utolsó német kezdeményezésű offenzívája 1945. március 6-án hajnali négy órakor indult meg, a Börgönd és Belsőbáránd közötti frontszakaszt teljesen áttörték és a fő csapást Seregélyes irányában hajtották végre.
Mindez akkor, amikor a Vörös Hadsereg már az Odera partján állt, mintegy 70 kilométerre Berlintől. Rövid, de heves küzdelem után reggel 8 óra 15 perc körül a németek elfoglalták a nagyközség középső és északi részét, a déli órákban már Szerecsenypuszta is a kezükön volt, viszont a Pálinkaháza elleni első támadás eredménytelen maradt. A nap végére súlyos harcok árán Seregélyes déli része is a németek birtokába jutott, kivéve a temető maradt szovjet kézen. Utóbbit csak március 8-án tudták a támadók elfoglalni. A németek helyzetét nehezítette az olvadás, ami miatt a nehézharckocsik megsüllyedtek, tevékenységük ezért a szilárd utakra korlátozódott. A seregélyesi hidak helyreállítása kulcsfontosságú volt a németek számára, azonban mindezt folyamatos szovjet bombázások közepette kellett teljesíteniük. A szovjetek több lépcsős, mélységi védelmet építettek ki az utakon. Szőlőhegyet a teljes Frühlingserwachen hadművelet alatt nem tudták elfoglalni. A frontvonal Seregélyes és Szőlőhegy között húzódott folyamatos harcokkal, a további hadműveleti szakaszokon a német erőfeszítések ellenére csak Gárdonyig és Zichyújfaluig nyomultak előre. A front tehát nem távolodott el a helységtől, a légi tevékenység és a belövések a következő napokban is folyamatos veszélyt jelentett az itt élőkre.
A folyamatos, felőrlő szovjet védekezés hatására a német támadás március idusára kifulladt, 1945. március 16-án megindult a Vörös Hadsereg bécsi hadjárata. A támadás első napjaiban a németek Seregélyes körzetében eredményesen védekeztek, azonban a növekvő nyomás és a bekerítés veszélye miatt március 20-ára virradóra kivonták Seregélyesről a 9. SS páncéloshadosztályt, majd estére az 1. páncéloshadosztályt is, március 21. hajnalán a déli arcvonalat is feladni kényszerültek. Március 20-án előbb Seregélyes északi körzete, március 21-én a teljes falu végleg szovjet kézre került. Ezzel itt helyben véget értek a harcok."
„80 esztendeje, advent idején karácsonyra, a bizonytalanságra, a borzalomra készültek.
Régóta tudták, hogy ideér a front, csak az időpont volt kérdéses. Sokáig hittek benne, hogy valami csoda folytán előbb véget ér a háború és Seregélyes megússza a világégés poklát, de december elején már bizonyossá vált, hogy nem. Biztossá vált, hogy átsöpör rajtunk a történelem. Ma már szinte semmit sem tudunk a seregélyesi eseményekről.”
Az elmúlt 15 hétben minden hétfőn így kezdődött rövid visszaemlékezésünk a második világháború helyi eseményeire. A front 1945. március 21.én végleg elhagyta falunkat. De mi maradt utána? Erre majd a jövő héten próbálunk választ adni.
Most rövid összefoglalóként Bödő István levéltár-igazgató megemlékező beszédének második felét adjuk közre. Elhangzott: 2025. március 21-én, 17 órakor a II. világháborús emlékműnél. Köszönet érte!
De nézzük meg, milyen következményekkel járt a front Seregélyesen.
A front mintegy száz napja alatt Seregélyes dokumentáltan összesen hétszer cserélt gazdát, azonban az események átélői közül többen ennél is magasabb számra emlékeztek vissza, ami a harcoknak a településen belüli hullámzására utal. A háború során a falu lakói közül helyben 220 áldozatot anyakönyveztek, vélhetően az áldozatok száma ennél jóval magasabb, a visszaemlékezések alapján 340 körül lehet, de például Kelényi Ottó római katolikus adminisztrátor 1945. augusztusi feljegyzése szerint több mint 400 seregélyesi áldozat volt. Az áldozatok között tartjuk számon a hősi halált halt katonákat, a polgárokat, valamint a holokauszt áldozatául esett helyi zsidó közösség tagjait. Gyakorlatilag nem volt olyan család, amely valamelyik hozzátartozóját ne gyászolta volna. Az áldozatok mellett meg kell emlékeznünk azokról a seregélyesi nőkről, akiket a szovjet katonák megbecstelenítettek, s a történteket életük végéig magukba zárva őrizték.
A hadviselő felek Seregélyes környékén mindvégig aktív légi tevékenységet folytattak, amit igazolnak a napjainkban is előkerülő, fel nem robbant bombák, a nagyközség határában lezuhant bombázók.
Rendkívül súlyos károk érték az épületeket, a nagyközségben lévő 857 lakóházból 257 teljesen romba dőlt, összesen 510 ház több mint ötven százalékban károsodott, mindössze nyolcvan ház maradt éppen. A középületek sem mutattak jobb képet, a községháza használhatatlan állapotba került, az irattár és a könyvtár megsemmisült, az egészségház és az óvoda teljesen leégett. A két felekezeti iskola szintén súlyosan megrongálódott. A templomok közül a katolikus tornya és tetőzete erősen megsérült, de az épület használható állapotban maradt, a református templomból viszont csak a négy fal maradt meg. A plébániát 80 százalékos kár érte, valamint elpusztult a malom épülete is.
Az élet újrakezdését tovább nehezítette a gazdasági eszközök szinte teljes megsemmisülése, a háború előtti állatállomány töredéke maradt csak meg. A földek jelentős részét az aknák, fel nem robbant lövedékek miatt nem lehetett megművelni, az egész határ tele volt lövészárkokkal és tankcsapdákkal. 1945-ben az előző évi vetésterület mindössze 29 százalékát tudták elvetni. Ilyen körülmények között kellett az elgyötört lakosságnak a gyakorlatilag elpusztult településüket újjáépíteni.
1945. március 21. mérföldkő Seregélyes történetében, jelképezi a régi világ pusztulását, a háborús megpróbáltatások végét és az újrakezdés reményét.
„80 esztendeje, advent idején karácsonyra, a bizonytalanságra, a borzalomra készültek.
Régóta tudták, hogy ideér a front, csak az időpont volt kérdéses. Sokáig hittek benne, hogy valami csoda folytán előbb véget ér a háború és Seregélyes megússza a világégés poklát, de december elején már bizonyossá vált, hogy nem. Biztossá vált, hogy átsöpör rajtunk a történelem.
Ma már szinte semmit sem tudunk a seregélyesi eseményekről.”
Az elmúlt 17 hétben minden hétfőn így kezdődött rövid visszaemlékezésünk a második világháború helyi eseményeire. A front 1945. március 21.én végleg elhagyta falunkat. De mi maradt utána? Erről az elmúlt két hétben olvashattak Most, a sorozat zárásaként álljon itt az ismert áldozatok névsora (Oláh Jánosné Marika néni és az Élő Ősz Nyugdíjasklub tagjainak gyűjtése nyomán) Bödő István levéltár-igazgató bevezetőjével.
A seregélyesi állami halotti anyakönyvek alapján a nagyközségben összesen 220 második világháborús áldozatot lehet azonosítani, ebben a számban benne vannak a keleti fronton elesett katonák, a polgári áldozatok és a holokauszt áldozatául esett helyi zsidó közösség tagjai. Vélhetően ez a veszteségszám ennél magasabb lehet, mert nem mindenkit anyakönyveztek. A hősi halált halt katonák közül sem került be mindenki az anyakönyvekbe, előfordul, hogy évtizedekkel később anyakönyveztek valakit (pl. az örökség miatt volt szükség a hivatalos holttá nyilvánításra). A korábbi években a Seregélyesen végzett visszaemlékezések alapján 340 nevet gyűjtöttek össze, egy részüket (egyelőre) nem lehet anyakönyvi adattal alátámasztani. A más törvényhatóságok területén a háborús cselekmények miatt elhunyt seregélyesieket általában azon a településen anyakönyvezték, ahol a haláleset bekövetkezett. Ezen ok miatt a Seregélyesen anyakönyvezett 220 áldozat között szerepel néhány nem seregélyesi lakos is.
A seregélyesi zsidók közül 43 nevet lehet azonosítani az anyakönyvből, ez szinte biztosan nem helytálló adat. Seregélyesen a második világháború előestéjén mintegy száz zsidó élt, figyelembe véve a csekély számú holokauszt-túlélőt, a 43-nál biztosan magasabb az áldozatok száma.
A Magyar Nemzeti Levéltárban jelenleg zajlik egy projekt, amely az anyakönyvezett második világháborús áldozatokat tárja fel helységenként. Az adatbázis várhatóan őszre készül el, első ütemben 1952-ig, a második ütem várhatóan 2026-ban fejeződik be, ekkor 1980-ig minden állami halotti anyakönyv átnézésre kerül. Egy hiányossága lesz ennek az adatbázisnak, hogy jelen állás szerint a budapesti adatok kimaradnak belőle, mert azok a Budapest Főváros Levéltárának őrizetében vannak. Ha elkészül az adatbázis, akkor lehetőség lesz fellelni a más településeken elhalálozott és anyakönyvezett seregélyesieket.
A seregélyesi áldozatok névsora
1) Ambrózi Pál
2) Anda Gyula
3) Angel József
4) Ács Imre
5) Ács Gyula
6) Ács Károly
7) Baki Bálintné (Csetényi Julianna)
8.) Bakos Mihály
9) Balla József
10) Balla Zsigmondné (Porkoláb Júlia)
11) Zs. Bálint Kálmán
12) Bársony József
13) Bencsik Jánosné (Simon Erzsébet)
14) Benedek László
15) Dr. Berger Fülöp
16) Dr. Berger Fülöpné (Wohlstein Erna)
17) Berki István
18) Berki Istvánné
19) Biró Bálint
20) Bárdos Kálmán
21) Bokros Gyuláné (Bogos Julianna)
22) Bokros István
23) Bokros Julianna
24) Bokros József
25) Bokros Lajosné (Bögös Julianna)
26) Boróczki István
27) Borbély Mária
28) Borsos Gyula
29) Borsos István
30) Borsos Lajos
31) Botos József
32) Bozai Ferencné (Czifra Julianna)
33) Bögös János
34) Braun Pálné (Deckner Erzsébet)
35) Braun Veronika Judit
36) Bucsi József
37) Bucsi József
38) Budai Kálmán
39) Buza István
40) Buza Imre
41) Buza Imre
42) Buza Jánosné (Németh Julianna)
43) Czicinger Ferenc
44) Czifra Erzsébet
45) Czifra Lajos
46) Czifra Julianna
47) Csanádi József
48) Csákvári Istvánné
49) Csákvári István
50) Császár László
51) Cseh Bognár Irén
52) Cseh Bognár Jolán
53) Cseh Sándor
54) Csetényi József
55) Csetényi István
56) Csontos Józsefné (Csikós Nagy Julianna)
57) Csörgei András
58) Csörgei Andrásné
59) Dancsa János
60) Darabos Sándor
61) Dani János
62) Deák Sándor
63) Deckner Árminné (Führer Matild)
64) Deckner Irén
65) Deckner Sámuel
66) Deckner Sára
67) Dömötör István
68) Dezső István
69) Dóra Lajos
70) Drankovics István
71) Erdélyi Ferenc
72) Erdélyi István
73) Erdélyi István
74) Erős Anna
75) Faragó Imréné (Szekeres Emma)
76) Fehér Antal
77) Fehér György
78) Fischer Antal
79) Fischer István
80) Fodor Margit
81) Fövenyi Pál
82) Frank József
83) Fürész László
84) Gelencsér György
85) Gáza József
86) Grón Kálmán
87) Győrfi József
88) Györök József
89) Horváth Ernő
90) Horváth István
91) Horváth István
92) Horváth István
93) Horváth István
94) Horváth Istvánné (Szelepcsényi Katalin)
95) Horváth József
96) Horváth József
97) Horváth György
98) Horváth László
99) Horváth János
100) Horváth Zsófia
101) Ihos Mihály
102) Jankovics Dezső
103) Jankovics Sándor
104) Jónás István
105) Jónás Bálintné (Madarász Erzsébet)
106) Jónás János
107) Józsa Károly
108) Józsa Károlyné (Szikora Teréz)
109) Juhász György
110) Kaldenecker Mihály
111) Kalmár Ferencné
112) Katona András
113) Kálmár Ferencné (Szelepcsényi Mária)
114) Kántor Teréz
115) Kelemen Lajos
116) Kemény József
117) Kertész János
118) Király Antal
119) Király János
120) Király Jánosné (Rácz Julianna)
121) Király József
122) Király Mihályné (Gábris Margit)
123) Kis Endre
124) Kis Hugó Pál
125) Kis Mihály
126) Kis Mihályné (Leipnicker Olga)
127) Kis Nándorné (Schwarsz Irén)
128) Kis Márta
129) Kis Zsuzsanna
130) Kiss Imre
131) Kiss Imre
132) Kiss Eszter
133) Kiss István
134) Kiss István
135) Kiss József
136) Kiss Józsefné (Palló Erzsébet)
137) Kiss János
138) Kiss Ferenc
139) Kiss Ferenc
140) Kiss Lajos
141) Klein Árpád
142) Klein Bernáthné (Weisz Fáni)
143) Klein György
144) Klein Sándor
145) Klein Sándorné (Förstern Mária)
146) Kocsis Imre
147) Kohl István
148) Kovács Erzsébet
149) Kovács István
150) Pap Kovács János
151) Kovács János
152) Kovács József
153) Kozma János
154) Krausz Ignácz
155) Krausz Ignáczné (Krausz Julianna)
156) Krausz Iboly
157) Krausz Irén
158) Krausz Lajos
159) Krausz Vilmos
160) Krepsz Imre
161) Kulcsár Ferenc
162) Kulcsár Ferencné (Császár Margit)
163) Kulcsár István
164) Kurcz Boldizsár
165) Kurcz Boldizsárné (Csontos Karolin)
166) Kurcz László
167) Kurcz János
168) Kuti Ferenc
169) Kuti Ilona
170) Laczkó Istvánné (Fábián Mária)
171) Lázár Ferenc
172) Lehoczki Márton
173) Lendvai György
174) Liszt István
175) Liszt Istvánné (Szabó Éva)
176) Liszt János
177) Liszt János
178) Liszt Lajos
179) Liszt Julianna
180) Madarász László
181) Magyar József
182) Markus Mihályné (Ecsényi Borbála)
183) Mészáros Józsefné
184) Mészáros Sándorné (Krausz Emma)
185) Micheller Károly
186) Micheller Károlyné (Ács Julianna)
187) Minárovics Sándor
188) Miklós József
189) Moll György
190) Molnár János
191) Molnár Jánosné (Nagy Katalin)
192) Molnár György
193) Móricz Julianna
194) Nagy András
195) Nagy Antal
196) Nagy György
197) Nagy István
198) Nagy Imre
199) Nagy József
200) Nagy József
201) Nagy János
202) Nagy Lajos
203) Nagy Lajos
204) Nagy János
205) Cs. Nagy Mária
206) Nagy Sándor
207) Nap József
208) Németh József
209) Németh Sándor
210) Németh Vince
211) Oláh János
212) Ombrózi Pál
213) Ozsváth Bálint
214) Ozsváth Imre
215) Ozsváth József
216) Pahi Mária
217) Palló Erzsébet
218) Palló Erzsébet
219) Papp István
220) Cs. Papp József
221) Cs. Papp Istvánné (Stefán Rozália)
222) Pálinkás Mihály
223) Pálfi Mária
224) Pesei Mihály
225) Penzer József
226) Pintér István
227) Pintér József
228) Pintér Péter
229) Polányi Mihály
230) Radovics József
231) Rácz József
232) Réh Józsefné (Dechner Ibolya)
233) Réh György
234) Rohmann Mihály
235) Rosta István
236) Róth Teréz
237) Sallai Imre
238) Sallai János
239) Sallai József
240) Sági János
241) Sárközi József
242) Sénig Ferenc
243) Sinka József
244) Schulcz László
245) Sohonyai László
246) Somogyi János
247) Somogyi Jánosné (Hernáth Zsófia)
248) Stefán Ferenc
249) Steiner Ignáczné (Szarvas Berta)
250) Steiner Irma
251) Steiner Zoltán
252) Steiner Zoltán
253) Südi Ferenc
254) Sümegi István
255) Szabó Éva (Liszi Istvánné)
256) Szabó Istvánné (Rózsa Mária)
257) Szabó Istvánné
258) Szabó István
259) Szabó István
260) Szabó János
261) Szabó János
262) Szabó János
263) Szabó János
264) Szabó Mária
265) Szabó Magdolna
266) Szabó Teréz
267) Szalai János
268) Szamolai Pál
269) Szántó János
270) Szántó Lajos
271) Szántó Lajosné (Kő Mária)
272) Szántó Lajos
273) Szántó Zoltán
274) Szecsődi Józsefné (Bögös Erzsébet)
275) Szegedi János
276) Szegi János
277) Szegi Jánosné
278) Szekeres Ferenc
279) Szigeti Béla
280) Szigeti Klára
281) Szigeti Lajos
282) Szigeti Lajosné (Tolnai Flóra)
283) Szigeti Nándor
284) Szij Ferenc
285) Szikora Imre
286) Szikora Jánosné (Kajári Lidia)
287) Szmolánkó László
288) Szöllősi Julianna
289) Szőnyegi Imre
290) Szűcs József
291) Szűcs Lajos
292) Tabi György
293) Tabi István
294) Tischner Szilárdné (Gede Franciska)
295) Tóth György
296) Tóth Imre
297) Tóth István
298) Tóth István
299) Tóth Istvánné (Szegi Julianna)
300) M. Tóth József
301) Tóth Ferenc
302) Tóth Ferenc
303) Tóth Ferenc
304) Tótkomlósi János
305) Toreczki Dezső
306) Tömör Erzsébet
307) Túri Ferencné
308) Túri Mihályné (Varga Rozália)
309) Vadász István
310) Vajda Gábor
311) Vajda György
312) Varga Gábor
313) Varga György
314) Varga Istvánné (Kiss Erzsébet)
315) Varga László
316) Varga Magdolna
317) Varga László
318) Varga Róza
319) Vas István
320) Vazsinka István
321) Váradi László
322) Vizi József
323) Vörös Gábor
324) Vörös Ferenc
325) Vörös József
326) Végh Lajosné (Ködmencsi Lidia)
327) Vuk József
328) Vuk Józsefné (Bodnár Katalin)
329) Weisz Imre
330) Weisz Izidor
331) Weisz Izidorné
332) Weisz Kálmán
333) Weisz Kálmánné (Deutsch Boriska)
334) Weisz Sándorné (Vosiver Matild)
335) Zagora János
336) Zana Imre
337) Zólyomi Sándor
338) Zsapka Mihály
339) Zsetnyai János
340) Zsilovics János
Biztosítás
A tanév rendje
Csengetési rend
Időpont foglalás fogadóórára
Elérhetőségek
Gólyafészek - Kamerakép
Határtalanul !
