Gróf zicsi és vázsonykői Zichy Géza Emil János (Sztára , 1849. július 23. – Budapest, 1924. január 14.) magyar író, drámaíró, színműíró, zeneszerző, félkarú zongoraművész, belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, főrendiházi tag. 1875-től 1918-ig, 43 éven keresztül a Nemzeti Zenede elnöke. 1891–1894 között az állami színházak (Nemzeti Színház valamint a Magyar Királyi Operaház) intendánsa. 1895-től 1916-ig, 21 esztendőn keresztül a Magyar Királyi Operaház zeneszerző-vendégkarnagya. 1876-tól a Petőfi Társaság, 1878-tól a Kisfaludy Társaság, 1911-től a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. 1863. szeptember 24-én vadászbalesetet szenvedett Seregélyesen, melynek következtében jobb karját amputálni kellett. A karja elvesztése után teljesedett ki valójában. Bal kézzel virtuóz módon zongorázott, s hosszú időn keresztül atyai jóbarátjával, Liszt Ferenccel együtt koncertezett Európa nagyvárosaiban.
Az első világháború négy évében szinte állandóan úton volt, hogy a hadikórházakban saját példáján megmutassa az amputált sebesülteknek, hogy hogyan térhetnek vissza az önálló életbe, és hogyan szerezhetik vissza önbecsülésüket. Számukra írta A félkezű ember könyvét is.
Biztosítás
A tanév rendje
Csengetési rend
Időpont foglalás fogadóórára
Elérhetőségek
Gólyafészek - Kamerakép
Határtalanul !
