A négy évvel ezelőtt elhunyt nagyszerű lovasberényi természetfotós, Hollósi Zoltán műveiből nyitottunk kiállítást. Miután Sajtos József, az oktatási intézmény igazgatója köszöntötte a diákokat és a pedagógusokat, a természetfotósról a barát és pályatárs, Fenyvesi László, a Duna-Ipoly Nemzeti Park környezeti nevelője beszélt. A közeli Madárdal-tanösvény házigazdája személyes történeteket és élményeket elevenített fel, hiszen mindkettejük közös szenvedélye volt a természet, az állatok és a növények csodálatos világa.
Hollósi Zoltán tizennyolc éves múlt, amikor beszerezte első komoly fényképezőgépét. Korábban azt mondta, ha teheti, mindig a természetet járja, hogy megörökítse az erdők és vízpartok lakóit. Leginkább madarakat szeretett fotózni, de a makrózás, a parányi csodák rejtelme is érdekelte. Ahogy a vadásznak, úgy a természetfotósnak is rejtőzködnie kellett: terepszínű sátorba bújva vagy álcaruhát viselve idomult a tájba.
Emlékét megőrzik Seregélyesen, ahol a Föld napja alkalmából elsősorban az ő alakját idézték fel.