A községben idén nyolc gólyacsalád él: évtizedek óta Seregélyes a vármegye „leggólyásabb” faluja. Fenyvesi László:
– Ma a környékbeli fészkeket látogatjuk végig, Pákozddal kezdtük a sort – mondta bevezetőül. – Dinnyésen két párt találtunk, és ahogyan közeledünk Seregélyes központja felé, egyre több a madár. Ez csodálatos! Érdekes, hogy általában innen, Székesfehérvár felől szokott „feltöltődni” a falu gólyákkal, amikor jönnek vissza Afrikából, éppen ez a hely talál elsőként gazdára. Ennek oka a Nagy-rét közelsége, amely az érkező fáradt madarak számára terített asztal.
A szakember a gólyákról és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkról szóló kiadványokat osztott szét a gyerekek között, akik megfigyelhették, amint az öreg madár éppen felállt a fészekben. Nem volt a lábán gyűrű.
– Akad itt Seregélyesen olyan gólyapár, amelyiknek mindkét tagja gyűrűs, mint ahogyan Elzamajorban is így van ez. Ezért lehet tudni, honnan érkeztek, aztán, hogy merre tartanak: lényegében ez a célja a madárgyűrűzésnek – magyarázta türelmesen Fenyvesi László.
A környezeti nevelő felhívta a diákok figyelmét arra is, hogy idén a kerecsensólyom az év madara. Hosszú évekig vártak rá, hogy Seregélyes határában megjelenjen egy ilyen madár. Fenyvesi László huszonkét évvel ezelőtt az áramszolgáltató segítségével egy magasfeszültségű villanyoszlopra kihelyezett egy kerecsenládát. Idén, éppen a „sólyom évében” telepedett meg a fészekben egy sólyompár, és már két fiókát nevelnek. Csoda ez is a maga módján!