Madár-Toll

Ha október végétől valaki a reggeli vagy koraesti órákban a szabadban tartózkodik, szinte időjárástól függetlenül minden alkalommal vadlibák gágogására lesz figyelmes. Ha ezt követően az égre, a hang forrásának irányába tekint, a látási viszonyok függvényében előbb vagy utóbb vadlibacsapatokra lesz figyelmes.

Ha pedig valakinek olyan szerencséje adódik, hogy ebben az időszakban Fenyvesi László kíséretében a Dinnyési-fertőre is kilátogathat, akkor az itt telelő ludak tízezreit csodálhatja meg, közben érdekes történeteket hallgatva.

Madár-Toll rovatunkban Fenyvesi Laci bácsi most a Fertőn tanyázó vadludakról osztja meg velünk gondolatait. Olvassátok figyelmesen és figyeljétek a ludakat!

Mit eszik a lúd?

A Velencei-tó és a Dinnyési-fertő környezetében ebben az időszakban az északról érkezett, és nálunk telelő vadludakból van a legtöbb. A ludak igen okos madarak. Jól tudják, hogy melyek azok a területek, ahol nyugalmat és táplálékot találnak. Örüljünk-e ennek a lúdbőségnek?

A ludak alapvetően növényevők. Nagy nyílt mezőkön és vetéseken ősztől tavaszig láthatjuk őket, de amíg a kukorica tarlókat be nem szántják, addig az mindennél jobban vonzza a őket.

Saját jószágaink legeltetése során figyeltem meg, hogy a kukorica tarló jószággal történő járatása a ludak és a récék számára egyaránt meghosszabbítja a táplálkozási lehetőséget, mert a fosztásában elrejtőző kukoricacsöveket ezek a madarak nem tudják megkezdeni.

Abban az esetben, ha a növénytermesztő még azon az őszön búzát, vagy árpát akar vetni, sokkal jobban jár, ha a jószágok és a madarak elfogyasztják a szétszóródott kukoricát. Nagyon gyakori eset, hogy a beszántott, vagy csak tárcsázott kukoricacsöveket egészen tavaszig túrják a mindenütt jelenlévő vaddisznók jelentős kárt okozva a friss vetésben.

Arra a találós kérdésre pedig, hogy mi tesz nagyobb kárt a vetésben, 10 vaddisznó, vagy 10 ezer vadlúd, egyszerűen megadható a válasz, mert a vadlúd nem hogy nem tesz kárt, hanem használ a vetéseknek.

A régi gazdák még nagyon jól tudták, hogy a vetést legeltetni kell, mert jót tesz neki. Legelés után jobban bokrosodik. A lúd csak egy esetben árthat, ha túl sok elvetett szem a felszínen marad. Ráadásul a ludaknak is megárthat a csávázott gabonamag.

Dinnyésen két alkalommal volt hivatalos kárbecslési eljárás „libakár” címén, de mindkét alkalommal megállapították, hogy ahol a ludak lelegelték a búzát, ott jobb termés lett, mint ahol nem.

Ennek ellenére most is előfordul, hogy a mezőgazda hajkurássza a ludakat, pedig jobban tenné, ha inkább a földjére csalogatná őket.

Fenyvesi László

Fotó: Hollósi Zoltán

http://www.hollosifoto.extra.hu/blog.php