Tettei nem merülhetnek feledésbe

Gróf Hadik Jánosra emlékeztünk

Ma 88 éve, 1933. december 10-én hunyt el gróf Hadik János, a XX. század első felének szürke eminenciásaként élő meghatározó politikusa. Hadik János neve az utókor számára elsősorban arról ismert, hogy személyében tisztelhetjük Magyarország történetének legrövidebb ideig hivatalban lévő miniszterelnökét. A gróf életpályája azonban ennél sokkal gazdagabb. Hosszú közéleti pályafutása során számos fontos politikai és társadalmi tisztséget töltött be, méltán tartozott a 20. század első évtizedeinek meghatározó államférfiai közé.

Futaki gróf Hadik János 1863. november 23-án, az Ung vármegyei Pálócon látta meg a napvilágot. Seregélyesre Zichy Alexandrával kötött házassága révén került.

A gróf politikai tevékenységét Abaúj-Torna vármegye közéletében kezdte, majd 1894-ben meghívást kapott a főrendiházba, amelynek származásánál fogva örökös tagja volt. 1906 és 1910 között belügyi államtitkári tisztséget töltött be. 1912-től ismét a főrendiházban politizált, ahol az ellenzék egyik vezéralakjának számított. 1913-ban megválasztották az újjáalakult Országos Alkotmánypárt elnökének, majd 1917-ben tárca nélküli miniszterként vállalta a Közélelmezési Hivatal vezetését. Miniszterségéről 1918 januárjában lemondott, mivel az első világháború okozta nehéz élelmezési helyzetben nem engedélyezte az Ausztria által követelt további gabonaszállításokat.

Wekerle Sándor lemondását követően IV. Károly 1918. október 29-én – a közvélemény által várt Károlyi Mihály helyett – miniszterelnöknek nevezte ki. Hivatalát másnap délelőtt tíz órakor vette át, a nap további részében kormányának összeállításával foglalkozott. A feszült politikai helyzetben kabinetje már nem tudta letenni az esküt, ugyanis tüntetések kezdődtek, amelyek végül az őszirózsás forradalomba torkollottak. A további konfrontáció elkerülése véget Hadik október 31-én hajnali három órakor lemondott, így miniszterelnöksége mindössze 17 óra hosszan tartott.

A Tanácsköztársaság alatt letartóztatták, és Székesfehérváron bebörtönözték. Népszerűségéről mindent elmond az a tény, hogy a seregélyesi-uradalom alkalmazottai a falubeli férfiakkal együtt a fogházhoz vonultak és hangos tiltakozásukra a grófot kétheti fogság után szabadon engedték.

A kommün bukását követően felhagyott a pártpolitizálással, bár 1919 őszén még felvetődött a neve lehetséges kormányfőként. A továbbiakban legfőbb célkitűzései között az ország gazdasági újjáépítése, agrár és a szociális kérdések álltak. A politika mellett a közéleti szerepvállalásai is említésre méltóak, számos gazdasági és társadalmi egyesületben, szervezetben töltött be vezető tisztséget.

Hadik János nem sokkal hetvenedik születésnapját követően, 1933. december 10-én hunyt el. Az általános köztiszteletben álló grófot az Országház kupolatermében ravatalozták fel, majd tekintélyes számú búcsúztató kísérete mellett a főváros által a Kerepesi úti temetőben adományozott díszsírhelyen vettek búcsút tőle. Hadik János hamvai végül Seregélyesen, a Gróf-temetőben leltek végső nyugalomra, ahol sírja napjainkban is megtekinthető.

Emlékét kötelességünk őrizni, ápolni. Haladó, realisztikus gondolkodása, szemlélete mai is követendő példa.

Életére, munkásságára a Seregélyesi Baptista Általános Iskola és az Önkormányzat együtt emlékezett, emléktáblájánál együtt koszorúzott.