80 esztendeje, advent idején karácsonyra, a bizonytalanságra, a borzalomra készültek.
Régóta tudták, hogy ideér a front, csak az időpont volt kérdéses. Sokáig hittek benne, hogy valami csoda folytán előbb véget ér a háború és Seregélyes megússza a világégés poklát, de december elején már bizonyossá vált, hogy nem. Biztossá vált, hogy átsöpör rajtunk a történelem.
Ma már szinte semmit sem tudunk a seregélyesi eseményekről.
A következő hetekben, hónapokban heti rendszerességgel beszámolunk a 80 esztendeje történt eseményekről. Forrásul Csurgai Horváth József, Tihanyi Tamás, Veress D. Csaba Harcok és bűnök című könyvét (Fejér Megyei Önkormányzat, Székesfehérvár, 2022.) valamint A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970) Borus József: Fejér megye felszabadítása, 1944. december 2 – 1945. március 23. I. használtuk.
A 3. Ukrán Front és a Déli Hadseregcsoport előkészületei február végén már mutatták, hogy Fejér megye területe március első felében súlyos harcok színterévé válik. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a területen hatalmas erő koncentrálódik. A szembenálló felek erőviszonya emberben, tüzérségben, repülőkben majdnem azonos volt, harckocsikban azonban a németek kétszeres fölénnyel rendelkeztek. Fejér megye területén 451 szovjet harckocsival és rohamlöveggel szemben a németeknek több mint 800 harckocsijuk és rohamlövegük volt. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a németek a Balaton és a Velencei-tó között arcvonalkilométerenként 43 harckocsi és rohamlöveg sűrűséget hoztak létre.
A „Tavasz ébredése" elnevezésű támadó hadművelet tervét Hitler február 25-én jóváhagyta.
Február 20. és március 6. között Fejér megye keleti és nyugati felén a szembenálló felek lázas gyorsasággal készülődtek az összecsapásra. A szovjetek nemcsak védelmi rendszerüket tökéletesítették, hanem törzs- és harci gyakorlatokon készítették fel a csapatokat a védelmi harcra. Fokozták a felderítéseket, és állandóan figyelemmel kísérték a német csapatmozgásokat.
A Dél Hadseregcsoport pedig átcsoportosítási terveinek végrehajtásával volt elfoglalva. Túlságosan rövid ideje volt, hogy a rendelkezésére álló vasút- és országutakon csapatait Székesfehérváron keresztül rendeltetési helyükre átdobja. A korán beköszöntő olvadás, a meleg tavaszi szél óráról-órára rontotta az utak állapotát.
A német felderítés rossz híreket szállított a Dél hadseregcsoport parancsnokának. Egymás után jelentette, hogy a tervezett fő csapás irányában csapatmozgásokat, továbbá Seregélyestől keletre 200 szovjet harckocsit és rohamlöveget figyelt meg. Mindebből azt a következtetést vonták le, hogy a 3. Ukrán Front felfedte a német csapatok támadási szándékát, és megfelelő ellenintézkedéseket tett. Vagyis a szovjet csapatok elhelyezkedése már nem azonos a február 20-i helyzettel.