Növény, amelyben tündér lakik

Lopes-Szabó Zsuzsa és kollégái a Seregélyesi Baptista Általános Iskolában kezdtek el nemrégiben egy különleges programot: diákokhoz, pedagógusokhoz és szülőkhöz szólnak a természet nyelvén.

– Nagyon örültem az iskola megkeresésének, hiszen először történt meg ilyen – mondta Lopes-Szabó Zsuzsa természetgyógyász, okleveles fitoterapeuta. – Levelet kaptunk tőlük, amely arról értesített minket, hogy az oktatási intézmény szeretné a gyógynövények világát megismertetni, annál is inkább, mert a tanulók nagy része gyakran hiányzik ilyen-olyan meghűléses, felső légúti betegség miatt. Örömöm egyik oka annak felismerése volt, hogy vannak még pedagógusok, akik ilyen kezdeményezésekben gondolkodnak, és partnereket is keresnek hozzá. Másrészt szívügyem, hogy a felnövekvő nemzedékkel megismertessem a hagyományos, tradicionális gyógyászat módszereit. Ennek csak nyertesei lehetünk mindannyian.

– Mennyire fogékonyak a fiatalok a témára?

– Nagyon. Már egy egészen kicsi gyerek is rendkívül kíváncsi a környezetére és van olyan nyelvezet, amellyel meg lehet őt nyerni ennek az ügynek. A gyógynövények világa nem unalmas. A bodzát például a legtöbb vidéki gyerek ismeri: de tudja-e, hogy a bodzafából készül a varázspálca, és a bodzafában tündérek laknak? A gyógynövényekről sok népi hiedelem létezik, amely izgalmas téma, és ezzel meg lehet szólítani a gyerekeket, azt lehet mondani, hogyha köhögsz, ezt igyad!

– Az is cél Seregélyesen, hogy termesszék a gyógynövényeket a Tájház udvarán. Tudnak ebben segíteni?

– Igen, megpróbálunk gyógynövénykertet létesíteni. Tudjuk, mely növényekkel kár kísérletezni, melyekkel lehet, melyek szeretik, vagy nem szeretik egymás társaságát. Mindezt be tudjuk mutatni és ehhez megfelelő tapasztalatokkal rendelkezünk.

– Veszélyes, ha valaki túlzottan hisz a gyógynövényekben?

– Ha bárki nem elég körültekintő ebből a szempontból, az öngyógyítás rendkívül veszélyes lehet. Mi minden lehető fórumon elmondjuk, hogy eljön az a pont, amikor orvoshoz kell fordulni. Mindennek megvan a maga helye, a gyógynövényeknek is: például a súlyosabb betegségek mellett az orvosi kezelés kiegészítésében. A mentőautóban nem csalánteát itatnak az emberrel, a műtéteket sem a citromfű teával végzik, ugyanakkor felesleges antibiotikumos, vagy szteroidos kezelést adni valakinek, ha magától is meggyógyulhat, de gyógynövények alkalmazásával biztosan.

– A járvány idején mire használhatjuk a gyógynövényeket?

– A megelőzésben van kulcsszerepük. Amikor kitört a járvány, sokan kérdezték, milyen gyógynövény van erre? Nem győztük hangsúlyozni, hogy nincs olyan gyógynövény, amelyik hatékonyan képes felvenni a küzdelmet a koronavírussal, még akkor sincs, ha a népgyógyászat régóta használ vírusölő növényeket: a citromfű, az orbáncfű, a diólevél és a kakukkfű ezek sorában van. Ezekből akár össze is lehet állítani egy keveréket és naponta meg lehet inni egy csészével. A kakukkfűvet külön ajánlom, mert az hatékony immunerősítő. Az immunrendszerünket kell megtámogatni azért, hogy fel tudja venni a harcot a vírussal.

– Fejlődik a gyógynövények kutatása?

– A gyógyszerésztudomány foglalkozik ezzel, hiszen rengeteg kiaknázatlan lehetőség van a gyógynövényekben. A mai gyógyszerek legalább nyolcvan százaléka növényekből kivont hatóanyagra épül. Onnan kapja a gyógyszeripar a molekulát, amit aztán szintetikusan előállítanak. Sajnos nem elég gyors a fejlődés, örülnék, ha a hagyományos gyógymódok mögé gyorsabban sorakoznának fel a tudományos érvek, de a gyógynövények összetettek, több száz hatóanyaggal rendelkeznek, elemzésükhöz kutatócsoport és drága laboratóriumi vizsgálat kell. A tapasztalat, amit a fogyasztóinktól szerzünk, óriási kincs: a népgyógyászat mindig is a tapasztalatból táplálkozott.

– Minden földrészen megvannak a tapasztalatok. Van átjárás ilyen szempontból?

– Mi itt élünk 1100 éve a Kárpát-medencében, az itteni növényekre reagál jól a szervezetünk. A szója például kiválóan „működik” a keleti országokban, de sokkal kevésbé hatékony Európában, mert nem szoktunk hozzá. Azt javaslom, elsősorban azokat a gyógynövényeket használjuk, melyek nálunk jól érzik magukat.