80 éve történt - a 11. hét

80 esztendeje, advent idején karácsonyra, a bizonytalanságra, a borzalomra készültek.
Régóta tudták, hogy ideér a front, csak az időpont volt kérdéses. Sokáig hittek benne, hogy valami csoda folytán előbb véget ér a háború és Seregélyes megússza a világégés poklát, de december elején már bizonyossá vált, hogy nem. Biztossá vált, hogy átsöpör rajtunk a történelem.
Ma már szinte semmit sem tudunk a seregélyesi eseményekről.
A következő hetekben, hónapokban heti rendszerességgel beszámolunk a 80 esztendeje történt eseményekről. Forrásul Csurgai Horváth József, Tihanyi Tamás, Veress D. Csaba Harcok és bűnök című könyvét (Fejér Megyei Önkormányzat, Székesfehérvár, 2022.) valamint A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970) Borus József: Fejér megye felszabadítása, 1944. december 2 – 1945. március 23. I. használtuk.

A 11. hét 

1945. február 17-én 20 óra 15 perckor (moszkvai idő), néhány nappal a budapesti hadműveletek befejezése után, a 2. és 3. Ukrán Front parancsnokaihoz Sztálin és Vasziljevszkij aláírásával utasítás érkezett a bécsi támadó hadművelet előkészítésére és végrehajtására.
A 2. Ukrán Front azt a feladatot kapta, hogy készüljön fel, és mérjen csapást a Dunától északra a németekre, illetve foglalja el Pozsonyt, majd a 3. Ukrán Fronttal együttműködésben Bécset.
A 3. Ukrán Front azt a parancsot kapta, hogy Székesfehérvár körzetéből mérjen csapást Pápa, Szombathely, illetve Nagykanizsa irányába, vagyis a Dunántúlról űzze ki a németeket.
A két frontnak a hadművelet végrehajtására március 15-re kell késznek lennie.
A 2. és 3. Ukrán Front felkészülése azonban nem volt zökkenőmentes.
A németek a Duna északi oldalán sikeres ellentámadást hajtottak végre. A Dél Hadseregcsoport a Dunától északra elért helyi sikerei után friss erőket kezdett átcsoportosítani a Dunántúlra, hogy csapást mérjen a 3. Ukrán Front hadseregeire és visszafoglalja a Duna vonalát. Ezzel a nagykanizsai olajmedence, a dunántúli bauxitbányák további kiaknázását és Szálasi szövetségét akarta biztosítani.

Február 22. „Tavasz ébredése” fedőnevű német támadási tervet átadják Guderiannak, a német szárazföldi erők vezérkari főnökének. Javaslat, hogy a következő támadás esetén a Balaton – Velencei-tó közötti területen mérjék a főcsapást a németek. Ennek indoka, hogy az oroszok ezen a frontszakaszon a leggyengébbek.
A szovjetek a német csapatátcsoportosításokat látva a januári német ellencsapások tapasztalatait figyelembe véve február 20-ától komoly védelmi munkálatokba kezdtek és állandó harckészültségben voltak. A németek fő csapását megyénk területén várták. A falu lakossága továbbra is a védelmi állások megerősítésén dolgozott.
A német és orosz előkészületek egyaránt arra utalnak, hogy Fejér megye márciusban súlyos harcok színterévé válik.